Japán vendégek a Városmajorban

Egy napra a Városmajori Gimnáziumban költözött a Budapesti Japán Iskola. A japán–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. évfordulója alkalmából megtartott japán napon a távol-keleti ország kultúrája és hagyományai elevenedtek meg.
Második idegen nyelvként 1996 óta tanítják a japánt a Városmajori Gimnáziumban, a képzésben a Japán Alapítványnak köszönhetően anyanyelvi, illetve önkéntes tanár is részt vesz. A sikert jelzi, hogy az iskola diákjai egyre jobban szerepelnek a japán nyelvi versenyeken.
 
A Városmajori Gimnázium szorosabb kapcsolatokra törekszik a Hegyvidéken működő Japán Iskolával. Az együttműködés első eredménye a japán napok közös megrendezése – mondta el köszöntőjében dr. Szebedy Tas. A Városmajori Gimnázium igazgatója kiemelte: az esemény célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a két ország kultúráját, megismertesse a magyar gyerekekkel a japán hagyományokat és művészeteket. Adzsima Noboru, a Budapesti Japán Iskola igazgatója hangsúlyozta, az intézmény szeretné kivenni részét a kulturális kapcsolatokat erősítő kezdeményezésekből, amelyek egyik fontos eleme a két iskola közötti együttműködés.
 
japan1
A Budapesti Japán Iskola diákjai dobbemutatót tartottak
 
Nabekura Shinichi, Japán magyarországi nagykövete elmondta: Magyarországon hatvan eseményt szerveznek az évforduló tiszteletére, egyebek közt emlékbélyegeket hoznak forgalomba, illetve a japán kormánynak köszönhetően díszkivilágítást kap az Erzsébet híd. Ennél is fontosabb azonban, hogy sok olyan iskola legyen, ahol a gyerekek kedvvel és elhivatottan próbálják elsajátítani egymás nyelvét és kultúráját. Ilyen a Városmajori Gimnázium, amelynek falai között jelenleg ötvenöt diák tanulja a japán nyelvet, s közülük többen kiválóan szerepeltek a nemrég lezajlott japán nyelvi versenyen. Ők azok, akik tudásuk birtokában valóban élővé tehetik a két ország kapcsolatát – emelte ki a nagykövet. Ezt a célt szolgálja a japán nap is, amely a remények szerint még több városmajori diákban felkelti az érdeklődést a távoli ország nyelve és kultúrája iránt.
 
Lovas Pál alpolgármester az eseménysorozat megnyitóján hangsúlyozta: Hegyvidék önkormányzata fontosnak tartja a japán–magyar kapcsolatok kerületi szintű erősítését, a képviselő-testület a közelmúltban hosszabbította meg a Budapesti Japán Iskola bérleti szerződését, ezzel biztosítva az oktatási intézmény további működését. Hokuszai azt mondta, hatévesen ismerte meg a rajz tudományát, ötvenéves koráig csak rajzolt, hetvenhárom volt, amikor megértette a természetet, és kilencven lesz, mire lemerül a dolgok misztériumába. Száztíz éves korára pedig minden egyes vonal és pont, amit valaha lerajzolt, elevenné válik – mesélte az alpolgármester, aki szerint a XIX. században élt világhírű grafikus példabeszéde arra int, hogy egész életünkben képezni kell magunkat. A megszerzett tudást pedig akár a japán–magyar együttműködés területén is kamatoztathatjuk.
 
japan2
A kimonóba öltözött kilencedikesek japánul énekeltek
 
A Budapesti Japán Iskola hagyományos dobbemutatója után a gimnázium kimonóba öltözött kilencedikesei japánul énekeltek. Az intézményben kalligráfiát is tanulhatnak a gyerekek – a legjobb munkákat a japán napon mutatták be. Takahashi Noriko vezető tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknek többféle írásmódot kellett megtanulniuk, mivel ugyanazt a fogalmat számos formában lehet ábrázolni. A sinto szerint a kalligráfi ának is saját istene van, vele kell egyesülni ahhoz, hogy önmagunkat kifejezve igazán szép írásjeleket hozhassunk létre. Takahashi Noriko szerint az elsajátított technikán túl a koncentráltságot és a lélek rezdüléseit is magukban foglaló művek vetekszenek a hasonló korú japán gyerekek munkáival.
 
A művészi módon megformált írásjelek mellett Japánt idézték Ajima Noboru fotói, az origami-, manga- és játékbemutatók, az alkalomra készített távol-keleti finomságok, a Japánt bemutató filmvetítés, valamint a közös tánc, a „Tankobushi”, amelyet önfeledten jártak együtt a tradicionális japán népviseletbe öltözött magyar és japán gyerekek.
 
(em.)