Jóllakva karcsúnak maradni

A jóllakottság és az éhség érzése egyénileg változó. Függ az étkezési szokásainktól, a lelkiállapotunktól, s nem utolsósorban a kondíciónktól. Ráadásul hajlamosak vagyunk becsapni, kényeztetni magunkat egy kis nassolással, holott kevés önfegyelemmel, tudatossággal jó irányba terelhetjük étvágyunkat.
Akkor van egyensúlyban a szervezetünk, ha pont annyi szénhidrátot, zsírt, fehérjét, egyéb mikro- és makroelemet fogyasztunk el, amennyit képesek vagyunk „maradéktalanul” feldolgozni. Nem többet, és nem kevesebbet. Csakhogy ezt nem egyszerű eltalálni. Nem szénhidrátot, zsírt és fehérjét eszünk naponta, hanem reggelit, ebédet és vacsorát, amelyek bizonyos arányban tartalmazzák a fentebb említett alapvető anyagokat.
 
Hogy érzékszerveink és az ízlésünk közelítsen egymáshoz, vagyis tudatosan vegyünk magunkhoz szénhidrátban, zsírban szegényebb élelmeket, nagy segítséget nyújt a már sokak által jól ismert táplálkozási piramis. Ebből könnyen megtanulhatjuk, melyik élelmiszerben mi található, és az milyen gyakorisággal kapjon helyet étrendünkben. Napi étkezésünk alapjai legyenek a gabonafélék, a zöldség, valamint a gyümölcs. A bennük lévő szénhidrát minden egyes sejtünket ellátja energiával.
 
Éhség- és jóllakottságérzetünket alapvetően befolyásolja, hogy milyen gyakran és mennyire emészthető formában ettünk ezekből az élelmekből. Az emésztésnek az a feladata, hogy a hosszú tápanyag-molekulákat kis egységekké aprózza el, aminek lezajlása függ a részek közötti kötés erősségétől. Minél gyengébb a kötés, annál hamarabb megemészthető. A szervezetünkbe jutó szénhidrátok megemelik a vércukorszintet. A kevésbé erős kötések esetében tehát gyorsabb a vércukorszint-emelkedés, míg az erősebbeknél lassúbb és egyenletesebb. Ez utóbbi a kívánatos, mivel rendszerint a következő étkezésig nem is okoz kínzó éhséget.
A hirtelen felugró vércukorszintet mindig hirtelen esés követi, és ez mardosó, váratlan éhségérzettel párosul. Következésképpen érdemes tudni, melyek azok az élelmiszerek, amelyektől hosszabb ideig érezhetjük jóllakottnak magunkat, vagyis tovább fennáll az annyira áhított egyensúly. Lehet, hogy meglepő, de ezek többnyire a zöldségek – kivétel a burgonya –, a teljes kiőrlésű, rostokban gazdag gabonafélék, valamint a gyümölcsök zöme.
 
Hamar újból megéhezünk a cukros ételektől, italoktól, a puffasztott, ízesített gabonapelyhektől és társaiktól. Nem véletlenül foglalnak helyet a táplálkozási piramis csúcsán – nagyon keveset és ne túl gyakran együnk ilyeneket! Pempővé áznak szét, pillanatok alatt lecsúsznak, és nem lakunk jól tőlük, míg a valódi, teljes kiőrlésű gabonaszemekből álló müzlit alaposan el kell rágcsálni, és el is töm, mire végzünk vele.
 
Éppen ezért ezek alkotják a hatékony fogyókúra és az egészséges étrend alapját. Jó telítettségű állapotban sokkal könnyebb naponta többször kevesebbet eszegetni, rostdús élelmek között válogatni. Akár napi 60-80 deka friss, nyers gyümölcsöt elmajszolhatunk! Gabonából is érdemes a teljesebb szemeket kiválasztani, ilyenek a Graham-, rozs- vagy barnalisztből készült pékáruk.
 
– Járay –