Kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat az önkormányzat
A kerület gazdálkodása kiegyensúlyozott, a fejlesztési célú kiadások aránya magas, a napi likviditási helyzet pedig országos viszonylatban is nagyon jó. Ez derül ki az Állami Számvevőszék átfogó jelentéséből, amelyet a hegyvidéki önkormányzat gazdálkodásáról készített.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2002 óta minden nagyobb önkormányzatnál négyévente legalább egyszer vizsgálja a gazdálkodási rendszert. A XII. kerületben a számvevők legutóbb ez év tavaszán folytattak átfogó vizsgálatot a 2006–2008. közötti időszakra, illetve 2009 első negyedévére vonatkozóan – az ellenőrzés eredményei néhány héttel ezelőtt kerültek nyilvánosságra.
Dr. Sepsey Tamás, az ÁSZ főigazgató-helyettese a jelentés egyensúlyi kérdésekkel foglalkozó fejezetét elemezve elmondta: 2006-ban még hiánnyal zárta az évet az önkormányzat, 2007 és 2008 végén viszont már többlet keletkezett. Az elmúlt két évben a működési bevételek elég jelentős többlettel fedezték a működési kiadásokat, és a felhalmozási bevételek is számottevően meghaladták a fejlesztések kiadásait. A működési kiadások csökkentek a szükséges racionalizálásokkal – például létszámcsökkentéssel, a hivatali mobiltelefon- és gépjárműhasználat korlátozásával –, míg a működési bevételeket a kommunális adó bevezetése növelte. Az összes bevételből tavaly a saját – nem állami – forrás aránya 57,2% volt, ami jelentős pénzügyi biztonságot ad a kerületnek. Sepsey Tamás szerint ezek a számok kiegyensúlyozott gazdálkodásra utalnak.
A főigazgató-helyettes kitért arra is, hogy a rövid lejáratú kötelezettségekre durván háromszoros összegű készpénz biztosít fedezetet, ami nagyon jó likviditási mutató – a legtöbb önkormányzatnál a meglévő készpénzállomány erre nem, vagy alig nyújt fedezetet. A takarékos gazdálkodás további bizonyítéka, hogy az önkormányzat folyószámla-hitelkeretéből 2009 első negyedévében egyáltalán nem kellett pénzt lehívni.
Az önkormányzat hosszú lejáratú adósságállománya a kötvénykibocsátásból kifolyólag nőtt, de a befolyó pénzt fejlesztésre fordította; mint ismeretes, ebből a forrásból épült meg a kerület új sportközpontja a Csörsz utcában. A bevételeket a fővárosi kerületek között a hegyvidéki önkormányzat kimagaslóan magas arányban (2008-ban: 23,2%) fordítja felhalmozási kiadásokra, azaz fejlesztésekre, beruházásokra (út- és intézményfelújításokra), amelyek a polgárok kényelmét, a közszolgáltatások minőségének javítását szolgálják. Bár a kibocsátott, svájci frank alapú kötvények kockázata jelentős, a futamidő meglehetősen hosszú (15 év), így egy előrelátó, gondos gazdálkodással biztosítható, hogy a visszafizetés rendben megtörténhessen – véli Sepsey.
A számvevők azt is vizsgálták, mennyire volt aktív, hatékony, szabályozott az uniós támogatási lehetőségek felkutatása. Az elvileg lehetséges legjobb gyakorlatot alapul véve az ellenőrök azt állapították meg, hogy e téren mutatkoztak hiányosságok korábban, sok minden ad hoc módon zajlott – ez azonban a tapasztalatlanság miatt más önkormányzatokra is jellemző volt, olyannyira, hogy például a 2006-ban vizsgált 90 helyhatóság közül mindössze kettőt minősítettek eredményesnek. A jelentésben foglaltak alapján egyébként a kerület jegyzője már megkezdte a hiányosságok felszámolását, ami által hatékonyabbá válhat az uniós források felhasználása.
„A hibák kijavításában meszszemenően partner volt az önkormányzat vezetése, és ha a gazdálkodás továbbra is ilyen fegyelmezett keretek között zajlik, akkor a kockázatok megfelelő kezelésével elkerülhető, megelőzhető bármiféle kedvezőtlen változás” – öszszegezte tapasztalatait dr. Sepsey Tamás. Hozzátette, hogy míg a korábbi jelentés 59 javaslatot tartalmazott, a jelenlegi mindössze kettőt.
z.