Kisebbségi közmeghallgatások

Horvát kisebbség
Együttműködési szerződés
A kisebbségi önkormányzat elsődleges célja a fiatalok megismertetése a horvát nyelvi, táncbeli, zenei, irodalmi és színjátszói örökséggel, amit ápolhatnak, majd továbbadhatnak a következő generációnak. Ennek érdekében a kisebbségi önkormányzat igyekszik olyan esteket, programokat szervezni és támogatni, amelyek a horvát kultúra megismerésére ösztönzik a fiatalokat – mondta el Geositsné Hegedűs Adrienn elnök. A hagyományoknak megfelelően tavaly év elején a helyi horvátok részt vettek a fővárosi horvát bálon. A március 15-i és október 23-i ünnepi megemlékezéseken az elnök és az elnökhelyettes képviselte a kisebbségi önkormányzatot. Szintén márciusban horvát nyelvű színdarabot mutattak be a Jókai Klubban: a Leszállás Párizsban című vígjátékot a szentpéterfai amatőr színjátszó együttes adta elő. A nyár folyamán Szentpéterfán rendezték az Ifjúsági Nemzetiségi Nap és ETNO programot, amelyen a hegyvidéki horvátok is részt vettek. Nagy sikert aratott, és talán hagyománnyá is válik Gyurity István elnökhelyettes horvát táncháza a művelődési központban.

A kisebbségi önkormányzat tagjai részt vettek a fővárosi és vidéki horvát önkormányzatok rendezvényein, lehetőségeikhez mérten anyagi támogatást nyújtottak a Fáklya művészegyüttesnek és a szentpéterfai amatőr színjátszó együttesnek. Hozzájárultak Markó Dékity horvát nyelvű verseskötetének nyomdai költségeihez. Szoros kötelék fűzi az önkormányzatot a szentpéterfai horvátokhoz, s ezt a több évre visszanyúló kapcsolatot a jövőben is fenntartanák, ezért megújítják az együttműködési szerződést az ottani horvát kisebbségi, valamint a települési önkormányzattal. A megállapodás arról szól, hogy kölcsönösen segítik egymást a horvát és magyar kultúra ápolásában, különös tekintettel az anyanyelv megőrzésére és gazdagítására.

Geositsné sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a hegyvidéki önkormányzat pénzhiány miatt nem tudja támogatni a kisebbségek napját, holott ez a rendezvény igényes, színvonalas ízelítőt adott a kerületben élő nemzetiségek kultúrájából és művészetéből. Az elnök elmondta, szeretné elérni a három éve szünetelő program újraindítását, s ennek érdekében megbeszélést kezdeményez a polgármester és a többi kisebbségi önkormányzat között.

A szentpéterfaiakat gyakran meghívja rendezvényeire a horvát önkormányzat

Német kisebbség
Időseket segítenek
A már megszokott gazdag és színvonalas rendezvényekkel várta a kerületi német kisebbségi önkormányzat az érdeklődőket 2008-ban is – tudtuk meg Dicsőné Helmly Mária elnöktől. Januárban meghívott történész tartott előadást az 1946-os sváb kitelepítésről a Költő utcai Német Közösségi Házban. Februárban filmbemutatót szerveztek a tiszalöki táborról, ahová azokat a németajkúakat száműzték, akiket az akkori nemzetközi helyzet miatt telepítettek ki. Immár hagyomány, hogy a kisebbségi önkormányzat március 15-én megemlékezést tart az Eötvös parkban, ahol ezúttal is a Táncsics gimnázium diákjai adtak műsort. Szokás szerint az önkormányzat tagjai részt vettek a központi ünnepségen és koszorúzáson is. A közösségi házban este irodalmi összeállítással tisztelegtek a szabadságharc emléke előtt. Május a háromnapos pünkösdi búcsú ideje, amelyre minden eddiginél többen látogattak el. Pünkösdhétfőn a Hősök szobránál az első és a második világháború halottaira emlékeztek. Szintén májusban a kerületi német kisebbségi önkormányzatok elnökei találkoztak, s az önkormányzati, valamint a feladatalapú támogatásokról esett szó.

Október 23-án az önkormányzat tagjai megkoszorúzták az Eötvös parkban található emlékhelyet, részt vettek a Csörsz utcai művelődési központban szervezett ünnepségen, illetve az azt követő koszorúzáson a Gesztenyés kertben. Az ’56-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett irodalmi esten megemlékeztek Raksányi Gellért Kossuth-díjas színművészről, aki korábban rendszeresen fellépett a közösségi ház rendezvényein. A tavalyi évet a hagyományos Idősek Karácsonya rendezvénynyel zárták.

Mint a közmeghallgatáson kiderült, a német önkormányzat továbbra is támogatja a segítségre szorulókat. Dicső Andrea és Leitner Zsolt képviselő több olyan kerületi idős ember mindennapjait könnyíti meg, akik önállóan nem tudják elintézni ügyeiket. A nehezen mozgókat gépkocsival elviszik a hivatalokba, amennyiben igénylik, bevásárolnak nekik, és az otthoni teendőkben is segítséget nyújtanak.

A kisebbségi önkormányzat figyelemmel kíséri a kerületben folyó óvodai és iskolai németoktatást is. A Fővárosi Német Önkormányzat által létrehozott „Az év pedagógusa” kitüntetést tavaly a kerületi kisebbségi önkormányzat javaslatára Vasdinnyey Miklós, a Tamási Áron iskola gimnáziumi tanára nyerte el.

A beszámolót követő lakossági fórumon Kovács Lajos alpolgármester válaszolt a jelen lévők kérdéseire. Egyebek mellett elmondta, hogy a sokak által felvetett hajléktalanprobléma társadalmi ügy, a fedél nélküliek által elkövetett bűncselekmények és szabálysértések visszaszorításához hatékonyabb törvényi szabályozásra lenne szükség. Az útrekonstrukciókkal kapcsolatban kiderült, hogy a Széchenyi-emlék út jelenleg felújítás alatt áll, ennek keretében a lépcső is megújul. A Diós árok felpúposodott aszfaltját jelezték a fővárosi illetékeseknek, ám eddig nem történt érdemi előrelépés. A Törökbálinti út és a Rácz Aladár út felújítását 2009-re ígérte a fővárosi önkormányzat. Jó hír, hogy az utak karbantartására az idén várhatóan szociálisan rászoruló embereket tud majd foglalkoztatni az önkormányzat.

A német önkormányzat által szervezett svábhegyi pünkösdi búcsún mindig jó a hangulat, évről évre sok gyermek is ellátogat a rendezvényre

Szerb kisebbség
A múlt ápolása
Megalakulása tizedik évfordulóját ünnepelte tavaly a helyi szerb kisebbségi önkormányzat. Dr. Lásztity Demeter elnök a kerületi szerbek történetére emlékezett. Elmondta, hogy a Hegyvidék speciális része Budapestnek, ugyanis a törökök elől menekülő szerbek már a középkor elején benépesítették a környéket. Bizonyíték erre, hogy az ezerötszázas években a konstantinápolyi pátriárka levélben kérte az akkor már jelentős számú és erejű budai szerb egyházközösség támogatását. A XVII. században hatszáznál is több, elsősorban szőlőtermesztéssel foglalkozó szerb fizetett adót. Több szőlőfajtát ők hoztak be Magyarországra, munkájuk meghatározó volt a vörösbortermelés területén.

Ekkortájt volt a legnagyobb a Budára települők száma, s lett a szerbség az itt élő lakosság létszámban és gazdasági erőben is meghatározó csoportja. Azóta folyamatosan csökken a népesség, a hivatalos adatok szerint jelenleg Budapesten mintegy kétezren vallják magukat szerbnek. A kisebbségi önkormányzat szeretné megjelölni, az utókor számára megtartani a kerület valamennyi, a szerbek számára fontos helyszínét. Jó példa erre az újra felfedezett és mára fontos közösségi szerepet betöltő Illés-kút, ahol évről évre összegyűlnek Illés napján. Hasonló szerepet kaphatna a tabáni régi temető is, illetve ennek szellemében szentelnék újra a Farkasréti temető szerb sírjait.

Régi vágya a kisebbségi önkormányzatnak, hogy létesüljön egy emlékmű a TF-pálya mögötti parkban. Elkészültek a tervek, sikerült pályázati támogatást is szerezni, azonban a k rületi önkormányzat nem tudta anyagilag támogatni az elképzelést, ezért vissza kellett fizetni az elnyert támogatást. Mindezek ellenére a kisebbségi önkormányzat nem mondott le az emlékhely megvalósításáról.

Lásztity Demeter az elmúlt évek legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült felkutatni és megszólítani a kerületben élő szerbeket. Ennek köszönhető, hogy rendezvényeik mindig nagyszámú érdeklődőt vonzanak. A kisebbségi önkormányzat alapvető célja, hogy megvalósuljon az ortodox egyházi ünnepek és saját programjaik összhangja. Ennek megfelelően 2008-ban is megünnepelték az ortodox új évet, májusban részt vettek a Szent György-napi búcsún, együtt emlékeztek meg Szent Vid napján a koszovói csatára, valamint elzarándokoltak a Tolna megyei Grábócba, ahol az egyetlen magyarországi görögkeleti kolostor található. Szintén megünnepelték a szerb irodalmi nyelv megalkotója és a szerb ortodox egyház egyik alapítója, Szent Száva napját. Természetesen része a kisebbségi önkormányzat programjainak az október 23-i forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó rendezvényeken való részvétel. Az elnök sikeresnek értékelte a Biblia Éve programsorozatot, amelynek keretében a VII. és a XIII. kerületi önkormányzatok szervezésében a szent helyekről, illetve az ősi keresztény bázison nyugvó ortodoxiáról hangzottak el előadások.

Lásztity hangsúlyozta, hogy a törvényi változások miatt 2008-ban feladatalapú támogatásra pályázhattak a kisebbségek, azonban a lebonyolítás módja szinte lehetetlenné tette a sikeres részvételt, ráadásul a kisebbségek képviselői csak tanácskozási joggal vehettek részt a döntési folyamatban. Végül bejelentette, hogy szeretnék felújítani a kisebbségek napja, illetve a kisebbségek karácsonya hagyományát, ezért tárgyalóasztalhoz hívja a kerületi kisebbségek képviselőit és Pokorni Zoltán polgármestert.

Szlovák kisebbség
Színvonalasabb programok
Egyre bővül a szlovák kisebbség bázisa a kerületben, évről évre mind többen járnak a rendezvényekre, annak ellenére, hogy a kisebbségi önkormányzatnak nincs saját helyisége – emelte ki Hrivnák Mihály elnök a szlovákok közmeghallgatásán. Mint mondta, kialakult egy olyan közösség, amelynek tagjait őseik kultúrája, a közös eredet tart össze. Döntő szerep hárul a kisebbségi önkormányzatra abban, hogy a programok, rendezvények megszervezésével, lebonyolításával hozzájáruljon a szlovák hagyományok megtartásához és továbbviteléhez.

A testület munkáját azonban csak a működési feltételek ismeretében lehet értékelni – hangsúlyozta az elnök. A legfontosabb körülmény a támogatási rendszer megváltozása. Tavaly óta normatív támogatásként az eddigi támogatás 75 százaléka, évente 555 ezer forint illeti meg a kisebbségi önkormányzatokat. A fennmaradó huszonöt százalékra pályázni kell, amihez szükség van kidolgozott programtervezetekre, rendezvényötletekre. A rendszer legnagyobb hibája, hogy ha egy önkormányzat több mint huszonöt százalék támogatást nyer el,  egy másik azzal arányosan kevesebb pénzt kap. A kerületi szlovák önkormányzat szerencsésnek mondhatja magát, hiszen néhány tízezer forinttal több pénzhez jutott, mint az elvett huszonöt százalék. Ez a többlettámogatás meglátszott az idei programok színvonalán, amelyeket a békéscsabai szlovákokkal, az ottani baráti körrel, valamint a Szlovák Intézettel közösen szerveztek.

Kupa András részvételével májusban került sor a Népi humor az alföldi szlovákoknál című találkozóra, amelyen megjelent a szlovák nagykövetség első titkára, aki elismerően beszélt az önkormányzat munkájáról. Októberben a Békéscsabai Szlovákok Napja című rendezvény adott otthont a Jelinek Lajos grafi káiból készült kiállításnak. Itt hangzott el István Anna színvonalas előadása a magyarországi szlovákok szellemi és tárgyi emlékeinek feltárásáról és megőrzésük aktuális kérdéseiről, míg Andó György muzeológus vidám anekdotákkal fűszerezve az alföldi parasztházakról beszélt. Nagy sikert aratott a csorvási citerások bemutatója is.

Hrivnák Mihály elmondta, hogy a békéscsabaiakkal meglévő szoros kapcsolathoz hasonló együttműködést kívánnak kialakítani a szarvasi szlovákokkal, ezért 2009-es programjaikat velük tervezik megvalósítani. A közmeghallgatás meghívott vendége volt dr. Lásztity Demeter, aki – ahogy egyébként a szerb kisebbség rendezvényén is elhangzott – támogatja, hogy a helyi szlovákok és szerbek közös programokat szervezzenek.

Gaján Vilmos szerint nagy feladat hárul az önkormányzatra a magyar–szlovák viszony rendezésében. A szlovák közösség Pilisszentkeresztről érkező tagja felajánlotta, hogy a pilisi településen is tartsanak rendezvényeket a hegyvidéki szlovákok, így színesebbé téve programjaikat.

mm.