Kulcsár Gergely: 75
Kulcsár Gergely, az Alsó-Svábhegyi út egyik tősgyökeres lakója számos rekordot mondhat a magáénak. A kiváló sportember a közelmúltban ünnepelte 75. születésnapját, ebből az alkalomból kértük fel rövid beszélgetésre.
– Négy olimpián vettem részt, mindegyikhez extra élmények fűznek – mondja a hatvanas- hetvenes években gerelyhajításban kiemelkedő eredményeket elérő Kulcsár Gergely, aki a TF tanáraként immár nyugdíjas éveit tölti. – 1960-ban Rómában és 1968-ban Mexikóvárosban egyaránt harmadik lettem, míg 1964-ben Tokióban ezüstérmet vehettem át. Számomra az is emlékezetes, hogy Tokióban, Mexikóvárosban és az 1972-es, müncheni játékokon is én vihettem a magyar zászlót a megnyitón.
 |
| Kulcsár Gergely (balra) TF-es kollégájával, Németh Lajos röplabda-mesteredzővel |
Ötkarikás „szereplése” azonban nem ért véget Münchenben…
– A sors nagy ajándékának tartom, hogy az 1976-os, montreali olimpiára az én felügyeletem mellett készült fel a végül aranyérmet szerző Németh Miklós.
– A sors nagy ajándékának tartom, hogy az 1976-os, montreali olimpiára az én felügyeletem mellett készült fel a végül aranyérmet szerző Németh Miklós.
Mivel foglalkozik mostanában?
– Nem unatkozom! Tagja lettem a Mesteredzői Kollégiumnak, a Sporttudományi Társaság külső munkatársa vagyok, és beválasztottak a Magyar Edzők Társasága mellett működő etikai bizottságba is. Nemrég pedig felvetődött, hogy ismét segítsem tanácsaimmal a tízpróbázó Zsivoczky Attilát.
– Nem unatkozom! Tagja lettem a Mesteredzői Kollégiumnak, a Sporttudományi Társaság külső munkatársa vagyok, és beválasztottak a Magyar Edzők Társasága mellett működő etikai bizottságba is. Nemrég pedig felvetődött, hogy ismét segítsem tanácsaimmal a tízpróbázó Zsivoczky Attilát.
Úgy hírlik, nem kevesen ünnepelték önt a kerek születésnapi évforduló kapcsán.
– Egészen pontosan kilenc különböző társaság tagjai tiszteltek meg azzal, hogy felköszöntöttek. Mindenki ott volt, aki számított, egyetlen kivétellel. Válogatottbeli gerelyes társamat, Krasznai Sándort is hívtam az egyik összejövetelre, ám ő lemondta a részvételt. Alig két héttel később kaptam a szomorú hírt, hogy végleg itt hagyott minket…
– Egészen pontosan kilenc különböző társaság tagjai tiszteltek meg azzal, hogy felköszöntöttek. Mindenki ott volt, aki számított, egyetlen kivétellel. Válogatottbeli gerelyes társamat, Krasznai Sándort is hívtam az egyik összejövetelre, ám ő lemondta a részvételt. Alig két héttel később kaptam a szomorú hírt, hogy végleg itt hagyott minket…
Jocha Károly