Napirenden: a költségvetés

Elfogadta a képviselő-testület a kerület 2009. évi költségvetését, amelyre alapvetően rányomja bélyegét a gazdaság teljesítőképességének romlása és a kormányzati bizonytalanság. Az önkormányzat idei pénzügyi lehetőségeiről Váczi Jánost, Pokorni Zoltán polgármester kabinetfőnökét kérdeztük.
Pokorni Zoltán korábban többször is említette, hogy a központi normatívák egyre kevésbé fedezik a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok költségeit. Igaz ez az idei évre is?
– Az állami támogatás folyamatosan csökken, nem fedezi a kötelezően ellátandó feladataink költségeit, s ez a helyzet 2009- ben eddig nem látott mértékben romlik tovább: a normatív támogatás egyes jogcímeken a 2002. évi szintre, vagy akár az alá esik vissza, ugyanakkor az árak tekintetében a több év inflációja többszörösen növelő tényezőként jelentkezik. Az elmúlt években több intézményt is összevontunk, feladataink ellátását racionalizáltuk, létszámot csökkentettünk, így jelentős megtakarítást sikerült elérnünk – mindez azonban csak a szinten tartáshoz volt elég. 2008 harmadik negyedévében az önkormányzat nettó befizetőjévé vált az államnak, ami azt jelenti, a központi hozzájárulás már arra sem elegendő, hogy a bérek járulékát visszafizessük az államnak, tehát saját bevételeinkből finanszírozzuk a kötelező befizetések egy részét is. A gazdaság romló teljesítőképessége miatt várhatóan a fővárosi forrásmegosztáson keresztül elérhető bevételeink összege is kisebb lesz, mint tavaly.
 
A kormány nemrégiben állt elő az adórendszer átalakításának új terveivel. Ezek megvalósulása hogyan érintené az önkormányzatot?
– Eleve sok bizonytalanságot okozott költségvetésünk tervezésekor, hogy a kormány az államháztartási törvényben meghatározott határidőre benyújtott büdzséjét rövid időn belül visszavonta, majd új számszaki költségvetési javaslat került az országgyűlés elé. A bizonytalanságot csak fokozta, hogy január végén a miniszterelnök bejelentette az adórendszer átalakításának tervét, ami az áfa emelésével és az eddigi adókedvezmények szinte teljes körű eltörlésével kalkulál. Mivel sok a kérdőjel a még el nem fogadott adóügyi tervek körül, s nem tudni, ezek miképpen hatnak gazdálkodásunkra, az intézményeink dologi kiadásaira szánt pénzek tíz százalékát zároltuk, amiből tartalékot képeztünk. Bízunk benne, hogy ezt a pénzt végül nem kell majd elvonni intézményeinktől.
 
A gazdasági recesszió miképpen hat a kerületi ellátásokra?
– A rosszul kezelt gazdasági válság hatására már a kerületünkben élőket is fenyegeti a tartós munkanélküliség, és a hitelüket fizetni képtelen eladósodottak száma szintén jelentősen megnőhet. Az árak emelkedése miatt a nyugdíjasok, a közszférában dolgozók, illetve a válság hatására munkanélkülivé vagy eladósodottá válók miatt jelentősen nőhet a segélyezésben, illetve a szociális intézményi ellátásban részesülők száma. Jövedelmi helyzetük miatt többen vehetik majd igénybe például a szociális étkeztetést, az adósságkezelést, az álláskeresési szolgáltatást, az idősebb korosztály pedig gondozási központjaink egyéb szolgáltatásait. A már az elmúlt évben is jelentkező probléma – miszerint egyre több anya szorul rá arra, hogy korábban menjen viszsza dolgozni, és a gyermekét bölcsődébe adja – szintén a családokra nehezedő nyomást és feszültséget növeli.
 
Amint a képviselő-testületi ülésen elhangzott, a bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítését az idén is folytatja az önkormányzat.
– A Bíró utcai Óvoda és Bölcsőde fenntartójával kötött együttműködési megállapodás keretén belül idén is támogatjuk az intézményt látogató XII. kerületi óvodás és bölcsődés gyermekek havi térítési díját. A támogatás mértéke a mindenkori térítési díj ötven százaléka. Az óvodai férőhelyek bővítése érdekében szeptemberre egy három- vagy négycsoportos tagóvodát szeretnénk kialakítani. Ezenkívül tárgyalásokat folytatunk a János kórházzal, valamint a SOTÉ-val ingatlanok átvétele ügyében, hogy újabb óvodát, bölcsődét nyithassunk a kerületben.
 
(zé.)