Sikeres biztonsági gyakorlat a KFKI-ban

Pontosan 13 órakor egy kiégett nukleáris fűtőelemet tartalmazó konténer, útban a tárolóépület felé, leesett és megsérült a csúszkáló szállítógépjárműről, nagyjából félúton az atomreaktor és a hűtőtornyok között. A szállítmányt kísérő munkavezető tizenöt percen belül „stabilizálta” a helyszínt, a harmincadik percben befejezték a környező épületek evakuálását, a rendőrség körülzárta a helyszínt, és megjelent a tűzoltóság rohamkocsija, amelyet egy többtonnás kapacitású darusautó követett. Az igazgatósági tanácsteremben ekkor már huszonöt perce ülésezett a veszélyelhárító bizottság dr. Vidovszky István, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese vezetésével.

A konferenciaasztal körül helyet foglaló részlegvezetők, katasztrófavédelmi és igazgatósági tagok kézi rádióin pillanatonként futottak be a helyzetjelentések, amelyeket azonnal továbbítottak az asztalfőn ülő bizottsági elnöknek. Vidovszky István kérdésünkre válaszolva elmagyarázta, hogy a veszélyelhárító bizottság három önálló csoportból áll: a reaktor saját baleseti szervezetéből, az intézet sugárzási környezetvédelmi egységéből és a telephely polgári önvédelmi apparátusából. Mindegyik önállóan is működik, de nukleáris katasztrófa lehetősége esetén együtt lépnek akcióba.

A helyszínen személyes sugárdózis-mérővel ellátott tűzoltók hidraulikus lábaira emelték a mozgódarut. Négy főből álló csoport megközelítette a fűtőelemet tartalmazó acélhengert, és emelőhevederrel látta el. Egyikük egy Geiger-Miller sugárzásmérő készülékkel ellenőrizte a henger közvetlen környékének radioaktív sugárszintjét.

Dr. Bojtor Gábor polgári védelmi alezredes, a XII. kerületi önkormányzat polgári védelmi csoportjának vezetője elmondta, a háromévente megtartott gyakorlat célja, hogy az intézet dolgozói tisztában legyenek feladataikkal ilyen balesetek alkalmával. Az első és legfontosabb teendő, hogy a sugárfertőzés megakadályozása érdekében százméteres körzetben azonnal lezárják a helyszínt. A műszaki mentést a Katasztrófa Megelőző Elhárító Szervezet törzse irányítja és hajtja végre a tűzoltóság segítségével. A mentés alatt a polgári védelem szakemberei ellenőrzik az intézet egész területén és azon kívül a sugárszint esetleges emelkedését. A daru kezelője óvatosan felemelte a veszélyes cilindert, és folyamatos sugárzásellenőrzés mellett az odakészített tartóállványba helyezte, amelyet végül egy villástargonca szállított a kijelölt tároló helyére. Tőzsér Sándor, a reaktor vezetője kommentálta számunkra az eseményeket:
– A mentési munka minden esetben folyamatos és mindamellett rugalmas ellenőrzés alatt történik, attól függően, hogy történt-e személyi sérülés, vagy fennáll-e magas dózisú sugárzás veszélye. Ha igen, a személyzet ellátása, illetve elszállítása az elsődleges teendő. Amennyiben szükséges, behívjuk saját orvosi ügyeletünket. Máskülönben a veszélyforrás megszüntetése a fő feladatunk. Első lépés a sugárzásméréssel egybekötött helyzetfelmérés és a helyszín stabilizálása, vagyis a másodlagos balesetek azonnali megelőzése. Ezután következik a riasztás, valamint az itt látott műszaki mentés végrehajtása és felügyelete a veszélyelhárító bizottság által kijelölt személy vezetésével. A reaktorban ügyeletet teljesítő operátor rendelkezik a joggal, hogy közvetlen veszély esetén azonnal leállítsa a nukleáris folyamatokat. Elhatározását természetesen közölnie kell a katasztrófamegelőző szervezettel.

A „veszélyhelyzetet” okozó fűtőelem

A gyakorlat végén megkérdeztük Varga Ferencet, a Budai Tűzoltási és Mentési Parancsnokság parancsnokát, mennyiben volt egyedi számukra a lezajlott mentési tevékenység.

– Az elvégzett munka egyértelműen a feladataink közé tartozik, habár abban különlegesnek számított, hogy radioaktív anyaggal dolgoztunk. A darut a megszokott módon alkalmaztuk, mindössze az átemelt konténer megközelítése igényelt különleges figyelmet. Évek óta kapcsolatban vagyunk az intézettel, számos veszélytervet dolgoztunk ki előre és gyakoroltunk be. A riasztás első pillanatától összeköttetésben állunk az itteni vezetőséggel, mire ideérünk, az összes fontos információ a birtokunkban van. A portán történő belépéskor minden tűzoltó kap egy „dozimétert”, amellyel saját maga ellenőrizheti a beavatkozás során kapott sugárzás mennyiségét. A feladat befejezése után ellenőrizzük ezeket.

A gyakorlat végére összehívott kiértékelőn a részt vevő szervek kivétel nélkül elégedettek voltak a tapasztaltakkal. Vidovszky István igazgatóhelyettes szerint a legnagyobb tanulság, hogy kiderült, a jövőben miképpen lehet hatékonyabbá tenni a belső mentési kommunikációt.

(Somo)