Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

A sport közösséget épít

Kovács „Kokó” István olimpiai bajnok ökölvívó és Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője volt Rákay Philip és Váczi János vendége a Hegyvidéki Esték című beszélgetéssorozat legutóbbi programján. Kokó jelenlétének köszönhetően a diskurzus fő témája a magyar sport helyzete volt.
A sport nem találja a helyét a rendszerváltás óta – jelentette ki Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó a Hegyvidéki Esték sorozat májusi beszélgetésén. Kokó szerint az állam fokozódó érdektelenségét jelzi, hogy míg korábban legalább önálló minisztérium foglalkozott a sport helyzetével, ma már kormányszinten legfeljebb egy államtitkár jut a sportügyek koordinálására.
 
a_sport1
Rákay Philip (balra) és Váczi János (jobbra) vendége Navracsics Tibor és Kovács „Kokó” István volt
 
A volt ökölvívó, jelenleg televíziós műsorvezető úgy látja: megfelelő támogatás mellett ismét húzó ágazattá válhatna a sport, amely példaképeket nevel, s pozitív gondolkodást ad a nemzetnek. A jelenlegi eredményeket is csak valamiféle csodának köszönhetően tudják elérni a kiemelkedő sportolók, ám ha a továbbiakban sem épül ki egy biztos hátteret nyújtó finanszírozási rendszer, szinte bizonyos, hogy rövid időn belül teljesen elsorvad az élsport.
 
A házigazda, Váczi János – aki sportközgazdászként korábban az Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársa volt – tényekkel támasztotta alá a Kokó által elmondottakat. 2002-ben éves szinten 24,7 milliárd forint jutott a sport finanszírozására, jelenleg ez az összeg már csak 15,2 milliárd, az állami hozzájárulás tehát nemhogy reálértéken, hanem nominálisan is jelentősen csökkent. Ráadásul a mostani finanszírozásban meglehetős aránytalanságok figyelhetők meg: míg a Forma 1 támogatására több mint hárommilliárd forint jut, addig a szabadidősportra mindösszesen 266 millió – annak ellenére, hogy a magyar lakosság kevesebb mint egytizede sportol rendszeresen, s e téren Európában a „sereghajtók” közé tartozunk.
 
a_sport2
Ezúttal is telt ház volt
 
Navracsics Tibor úgy vélte, a sport elsorvasztásának egyik legsúlyosabb következménye a közösségek szétesése – közösségek hiányában elmagányosodunk és neurotikussá válunk. Ha a sportolóink sikeresek, az nagyban hozzásegít nemzeti önbecsülésünk erősödéséhez; ennek egyik jó példája a második világháború utáni magyar ökölvívás diadalmenete.
 
z.