Svábhegy vagy Ráchegy?

Hosszú évekig dúlt a harc a svábok és a rácok között a Buda környéki vidék feletti uralomért. Esetünkben a „harc”-ot ingatlanfelvásárlások és kereskedelmi csatározások jelentették.

A szerbek, más néven a rácok a Tabán és a Sas-hegy környékén éltek, míg a sváb, azaz a német nemzetiség az Óbuda környéki vidéket mondhatta magáénak a XVIII. században. A Svábhegy és környéke sokáig a magyar királyok vadászterületének számított. Amikor ezt a vadászterületet felszámolták, a svábok északról, a rácok délről kezdték meg a terület felvásárlását.

A XVIII. század elején a telekkönyvek bejegyzései között számtalan példát találhatunk a különböző nemzetiségek térnyerésére. Knezovits Jeff te és Zsifkovits Lázó tabáni kereskedők több telket is vásároltak a Svábhegyen az 1730-as években, majd pár évvel később az ugyancsak tabáni Lazarovits testvérek is beruháztak néhány ingatlanba a vidéken. Mindeközben a sváb kereskedők is folyamatosan földeket vásároltak a Svábhegyen. A nemzetiségi ellentét valójában a pesti piacokért folyt, a Svábhegy csak egy „mellékhadszíntér” volt. A törökök és örmények is félretették erre az időre az ellenségeskedést, és a rácokat támogatták.

A Svábhegy a XIX. század végén
A Svábhegy a XIX. század végén

A rácok azonban a belvárosi pozíciók erősítésére fektettek nagyobb hangsúlyt, így II. József (1780–1790) uralkodása alatt a Svábhegy a svábok birtokába került. Érdekesség, hogy a XIX. században még használták a Svábhegy telekkönyveiben a „Raitzen-köpfe” (rác-fej) nevet, amellyel azt a földrajzi pontot jelölték, ameddig a rác kereskedők telkei a legmagasabbra felnyúltak a Svábhegy oldalában.

BA