Szepesi utca

A hegyvidéki utcanevekről szóló sorozatunkat kissé megszakítjuk a Szepesi utcával, hiszen Szepes nem település, hanem egykori vármegye a történelmi Magyarország északi részén. Mégis úgy véljük, itt kell megemlékeznünk a Szepesi utcáról, mivel ez is egy felvidéki közigazgatási egység nevét viseli.
A régi Szepes vármegye területén ma Szlovákia és Lengyelország osztozik. Egykor az egyik legészakibb vármegyéje volt Magyarországnak, amelybe a Magas-Tátra is beletartozott. A vármegyét még a XI. században alapították, és történelme viszonylag békés volt – az 1849-es szabadságharc téli hadjáratát nem számítva. A trianoni döntést követően a Csehszlovák állam része lett, kivéve néhány északi falut, amelyet Lengyelországhoz csatoltak. Szepes vármegye területét nem érintette az I. bécsi döntés, így a második világháború évei alatt szlovák fennhatóság alatt maradt.
 
Szepesben a XII–XIII. században szászok telepedtek le, akik több kiváltságot is kaptak az uralkodóktól a középkor évszázadai során. Saját törvényeik szerint éltek, e privilégiumukat több király, például Károly Róbert is megerősítette. A kiváltságok az újkorban folyamatosan szűkültek, majd II. József számolta fel teljesen 1786-os közigazgatási reformja során.
 
Itt épült fel Közép-Európa egyik legnagyobb vára, több mint négy hektáron. A vármegye megalakulásával egy időben, a XI. században kezdték el építeni az erődítményt. Számos család birtokolta, és még többen szerették volna elfoglalni; volt egyházi birtok, királynői tulajdon (IV. Kun László anyja rendelkezett vele), és nagyúri fennhatóság alatt is állt (a Szapolyai család hetven másik vár mellett tartotta otthonának).
 
A szepesi vár ma a világörökség része
A szepesi vár ma a világörökség része
 
A XVIII. századra csak katonai helyőrség maradt ott, az arisztokraták kényelmesebb kastélyokba költöztek. Egy 1780-ban bekövetkezett tűzvészt követően végleg lakatlanná vált a szepesi vár. A hatalmas kiterjedésű és jó állapotban fennmaradó műemléket az UNESCO világörökségi védelem alá helyezte.
 
Szepes vármegye az 1891-es népszámlálás adatai szerint szlovák többségű (57 százalék) lakossággal rendelkezett, a második legnagyobb nemzetiséget a németek adták (27 százalék), míg a magyarság csak 4 százalékkal képviseltette magát.
 
A Szepesi utca 1910 óta viseli a vármegye nevét; a Virányosban található, a Szarvas Gábor úttól indul, és zsákutcában végződik, miután keresztezte a Zirzen Janka utat.
 
B. A.