A magas vérnyomás étrendi kezelése

A magas vérnyomás a szívinfarktus és az agyvérzés egyik rizikófaktora. A kialakult állapot megterheli a szívműködést, kihat az erek állapotára, a veseszűrési funkciókra, továbbá hatással van a hormonális és az emésztőrendszer működésére is.

A szervezetben 1 gramm (g) só kb. 100 milliliter (ml) folyadékot köt meg. Túlzott sófogyasztáskor a folyadék felhalmozódik a szövetekben, a vérkeringésben, így a szívnek erőteljesebb munkát kell végeznie, a veséknek pedig több vizeletet kell kiválasztani.
A magas vérnyomásban szenvedő emberek diétájának fő alapelve a konyhasószegény étrend. Amennyiben a betegnél túlsúly is tapasztalható, az energiabevitel csökkentését is el kell érni. Mind a testtömegcsökkenésnek, mind a konyhasószegény étrendnek vérnyomáscsökkentő hatása van.
A konyhasó fő összetevője a nátrium-klorid (98-99%), mellette kevés magnézium-kloridot és minimális mennyiségben magnézium-karbonátot tartalmaz. Konyhasószegény étrendben a nátriumbevitel csökkentése a feladat. A napi nátriumszükséglet felnőttek számára 2 g (2000 mg), ami magában foglalja a konyhasó használatát, a konyhasót tartalmazó ételek fogyasztását és az élelmiszerek természetes nátriumtartalmát. A napi nátriumszükséglet biztosításához 5 g konyhasó elegendő, egyes források szerint 0,5 g is fedezi azt. Ehhez képest Magyarországon jelenleg a napi konyhasóbevitel eléri a 18 g-ot.

Az optimális arány
A nátrium elengedhetetlen ásványi anyag szervezetünk ideális működéséhez. A káliummal együtt fontos a szerepe a sav-bázis egyensúly fenntartásában, az izom- és idegrendszer működésében, az ingerületátvitelben, részt vesz a glükóz és az aminosavak aktív szállításában. Az optimális arány a nátrium- és káliumfogyasztásban egy az egyhez. A nátriumot és káliumot 1:1 arányban tartalmazó, csökkentett nátriumtartalmú só elsősorban az egészséges emberek számára ajánlott a magas vérnyomás megelőzése céljából. A szív-, keringési és vesebetegségben szenvedők beszéljék meg kezelőorvosukkal a káliumot tartalmazó só használatát!

A_magas_vernyomas_etrendi_kezeleseA tengeri sóban értékes ásványi anyagok találhatók, például: jód, magnézium, kálium. Nátriumtartalma 10 százalékkal kevesebb az asztali sóénál. Szigorú sószegény diétában az asztali só helyett használható, természetesen csökkentett, illetve a fent ajánlott mennyiségben.
A sószegény étrend betartása olyanoknál elengedhetetlen, akik szenzitívek, fokozottan érzékenyek a konyhasó vérnyomásemelő hatásával szemben. Az emberek egy csoportjánál sóérzékenység, sórezisztensség figyelhető meg, ezt nevezik sóérzékeny magas vérnyomásnak. Genetikai adottságoktól függően vannak olyanok is, akiknél a szokásos, nem túlzott mértékű sófogyasztás esetén is megemelkedik a vérnyomás értéke.
A nátrium kisebb-nagyobb mennyiségben minden élelmiszerben megtalálható, még abban az esetben is, ha hozzáadott sót nem tartalmaz. Így a friss és gyorsfagyasztott zöldség- és főzelékfélékben, gyümölcsökben, gyümölcskészítményekben, natúr olajos magvakban, húsokban, belsőségekben, halakban, csokoládékban.

Mit együnk?
Az egyik legfontosabb teendőnk a magas nátriumtartalmú élelmiszerek kiiktatása az étrendünkből. Ezek: felvágottak, húskrémek, hús- és halkonzervek (pl. szardínia), füstölt hús, sonka, szalonna, kolbász- és szalámifélék, halak, sajtok, konzervmártások, szójaszósz, levesporok (zacskós levesek, szószok), leveskockák, ételízesítők, fűszerkeverékek, mustár, ketchup, majonéz, zöld olajbogyó, koriander, sós pékáruk, sós sütemények, pogácsafélék, ropik, sós pálcikák, sózott földimogyoró, kukoricakenyér, burgonyaszirom, chipsek, savanyú káposzta, kovászos uborka, juhtúró, csokoládé, sütőpor, szódabikarbóna, gyorséttermi ételek.
Mérsékelten javasolt a közepes nátriumtartalmú élelmiszerek fogyasztása. A többi között: fehér és vörös húsok, tejek, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok, a juhtúró), tojás, spenót.
Ajánlott az alacsony nátriumtartalmú élelmiszerek felhasználása. Ezt a legkönnyebben akkor érjük el, ha minimálisra csökkentjük a késztermékek fogyasztását, és élelmi alapanyagokból házilag készítünk hideg és meleg ételeket. Használjuk bátran a burgonya-, zöldség- és főzelékféléket, gyümölcsöket, gyümölcsleveket, gabonákat és egyes gabonakészítményeket alapanyagként. Ezeknek kálium- és magnéziumtartalma jelentős, viszont a nátriumtartalmuk kevés, így alkalmasak a kálium és a magnézium pótlására is.
Részesítsük előnyben a tej, tejtermékeket (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), a sószegény kekszeket, főtt tésztákat. A közepes nátriumtartalmú alapanyagokat is (fehér és vörös húsok) építsük be az étrendünkbe. Fordítsunk nagy figyelmet a fűszerezésre, amivel a só használatát minimálisra csökkenthetjük, vagy akár el is hagyhatjuk. A csökkentett sózáshoz három-négy hét alatt alkalmazkodik a szervezetünk, valamint jelentősen finomodik az ízérzékelésünk.

Feigl Edit dietetikus