Napelem-kutatóbázis Csillebércen

A legkorszerűbb napelemes technológiák kutatására is alkalmas az a létesítmény, amelyet az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) félvezető-technológiai épületében adtak át. Pálinkás József, az MTA elnöke elmondta, hogy a kutatási technológiai fejlesztés az MTA MFA és a BudaSolar Kft. együttműködésével a várakozások szerint az ipar számára közvetlenül hasznosítható eredményt hoz. Segítségével hazánk több eséllyel veheti fel a versenyt a nemzetközi piacokon, egyúttal kiépítheti saját technológiai bázisát.
Mindez azért is elengedhetetlen, mert Magyarországon a napból érkező évi 1,16 milliárd kWh sugárzási energia nagy részét nem hasznosítják, ebből a szempontból az újonnan csatlakozott tagállamok között a képzeletbeli rangsor végén kullogunk.
Pedig érdemes lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a napenergia hasznosítására, hiszen az előrejelzések szerint 2020-ra a napelemek az energiapiac szereplőinek túlnyomó többségével szemben már támogatás nélkül is versenyképesek lesznek. Kevesen tudják, hogy a mai technológiák összehangolt alkalmazásával is akár a teljes energiaigényünk tizenkét százaléka kielégíthető lenne fotovillamos rendszerekkel – hívta fel a figyelmet az MTA elnöke.
Az MTA MFA a vékonyréteg-napelemek előállítására alkalmas gyártósorokat szállító BudaSolar Kft.-vel és az NKTH támogatásával technológiai kutatási infrastruktúra-fejlesztést hajt végre, ami egyrészt a meglévő kutatási körülményeket javítja, másrészt létrehoz egy új napelem-technológiai kutatóközpontot. A nyolcvanöt millió forintos befektetésből közel kétszázötven négyzetméter alapterületű bázist alakítanak ki, amelynek csaknem fele az úgynevezett CVD labor lesz, ahol a vékonyréteg szilícium napelemekkel kapcsolatos technológiai fejlesztésekre nyílik lehetőség. A jövő tudósainak nevelése érdekében a létesítményben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel közösen működtetett oktatórészleg is helyet kap.

(Em.)