Ökoiskolák találkozója a Sas-hegyen

Ideális környezetben, a Sas-hegy természetvédelmi területén, illetve annak szomszédságában, az Arany János Általános Iskola és Gimnázium falai közt tartottak találkozót a régió, Budapest és az agglomeráció ökoiskoláinak tanárai. A környezetvédelemmel foglalkozó pedagógusok szakmai előadások keretében számos olyan ötlettel találkozhattak, amelyeket felhasználva élvezetesebbé, elevenebbé, ezáltal hatékonyabbá tehetik óráikat.
Dr. Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének docense arról beszélt, hogyan segítheti az ökológiai gondolkodásmód a tanárok munkáját, míg dr. Tóth Zoltán adjunktus, aki szintén az ökológiai tanszék munkatársa, azt részletezte, milyen módon kapcsolódhatnak be az ökoiskolák diákjai a természetvédelmi területek élőhely-rehabilitációs programjaiba. Tóth Zoltán az Arany János iskolában tartott előadását követően a Sas-hegyen ismertette mindennek a gyakorlatát. Az érdeklődőknek bemutatta, miképpen végzi diákjaival az agresszívan terjedő, idegenhonos fák és cserjék irtását a természetvédelmi területen annak érdekében, hogy helyreállítsák az őshonos karsztbokorerdő–lejtősztyepp–sziklagyep vegetációs mozaikot. Arról, hogy melyek a Sas-hegy legfontosabb természeti értékei, Kremnicsán János, a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi munkatársának vezetésével, egy rövid kirándulás keretében alkothattak képet a tanárok.
A találkozón szó esett az Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban zajló ökoiskolai munka tapasztalatairól is. Aszódi Judit angol–történelem szakos tanár elmondta, hogy tanítványaival ebben a tanévben egy nemzetközi, iskolások számára meghirdetett környezetvédelmi projektben vesz részt. A WWF (Természetvédelmi Világalap) ausztriai tagozata tavaly szeptemberben hirdette meg tíz közép- és dél-európai országban a „European schools for a living planet” (Európai iskolák egy élhetőbb bolygóért) című pályázatát, amelyen összesen harminc tanár – Magyarországról hárman, köztük ő, illetve az általa vezetett diákcsoport – kapott lehetőséget a részvételre.
Aszódi Judit arról számolt be, hogy iskolájukban tavaly novemberben indult pályázati projektjük, amelynek első elemeként felmérték az intézménybe járók „ökológiai lábnyomát”. A 12 évfolyamos iskola három korcsoportjában kérdőívet töltettek ki a diákokkal, hogy megtudják, életvitelükkel mennyire károsítják a Földet: takarékoskodnak-e az energiával, törekednek-e a feleslegessé váló háztartási szemét mennyiségének csökkentésére, illetve a hulladék újrahasznosítására, vagy hogy szívesebben választják-e a környezetkímélőbb közlekedési formákat (gyaloglás, kerékpározás, közösségi közlekedés) az autózás helyett.
Miután a felmérés elkészült – és kiderült, sok gyerek egyáltalán nincs tisztában azzal, mennyire környezetszennyező módon él –, szemléletformáló programokat indítottak el. A többi között öko-design fesztivált hirdettek (háztartási hulladékokból készítettek kiállítási tárgyakat), plakátversenyt írtak ki (környezetvédelmi témájú képeket alkottak), valamint filmklubot indítottak, amelyen a környezeti problémákról szóló dokumentumfilmeket vetítettek. A Föld Óráján, március 27-én este egy látványos performansszal egyszerre kapcsolták le az iskola villanyfényeit, és az udvaron mécsesekből formáltak jelképes lábnyomot.
A programok hatását nemrégiben egy újabb „ökológiai lábnyom”-teszttel mérték le, amelynek kiértékelése az ökoiskolai találkozó idején még zajlott; Aszódi Judit mindenesetre reményét fejezte ki, hogy volt eredménye a gyerekekkel együtt végzett munkának. Mint megtudtuk, pályamunkájukat április végéig kell visszaküldeniük, az eredmények bemutatására pedig június elején kerül sor Ausztriában. Bíznak abban, hogy a zsűri értékeli eredményeiket, és kiérdemlik az első díjat, a győztes csapat ugyanis egyhetes ausztriai nyaralást kap jutalmul.

z.