Gondolatébresztő grafikák

Szamos Iván grafikusművész rajzaiból nyílt kiállítás a Jókai Klubban. A címek nélküli munkák az alkotó szándéka szerint a néző fantáziájára, egyéni tapasztalataiból táplálkozó képzetvilágára próbálnak hatni.

Szamos Iván igazi hegyvidékinek mondhatja magát, több mint negyven éve él és dolgozik a XII. kerületben. Az elmúlt évtizedekben elsősorban a reklámgrafika területén tevékenykedett, valamint pedagógusként a Jaschik Álmos Művészeti Szakiskolában fiatalokkal ismertette meg az ábrázolás fortélyait. Most bemutatott grafikái egy régóta érlelődő művészi igény, az autonóm önkifejezés megnyilvánulásai.

A kiállítás címe – Színek, formák, gondolatok – a munkafolyamat sorrendjére utal: először a színek, aztán a formák kerülnek papírra, hogy az alakzatok montázsszerű egymásmellettisége elindítsa a gondolatok folyamát. Azért nincs címe a bemutatott alkotásoknak, hogy ezt a csak az emberre jellemző agyi működést elindítsa a nézőben.

Gondolatebreszto_grafikakA tárlatot megnyitó Lovas Pál alpolgármester szerint éppen a gondolkodásra késztetés a válogatás legnagyobb erénye. Elrejtve, a vonalak között minden képen ott egy groteszk alak, amely akár a lenyomata is lehet ennek a mai, zaklatott világnak. A kultúra és vele a nemzet egyre hanyatlik, a művész ezt a folyamatot képezi le és próbálja alakítani – mondta az alpolgármester, aki úgy látja: ahhoz, hogy előrelépjünk, pálfordulásra van szükség a művészetekben és a mindennapokban egyaránt. Valami olyasmire, mint az ókori Kínában, ahol Konfucius kötelezővé tette a művészetek oktatását, a birodalom pedig talán ennek is köszönhetően soha nem látott magasságokba emelkedett. Ma ugyanezt teszik, nem véletlen, hogy Kína minden tekintetben újra az élre tör. Lovas Pál hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak sincs más út, hiszen az a társadalom, amelyik száműzi a kultúrát, önmagát ítéli halálra. A maiak felelőssége, hogy ez ne következzék be.

Szűcs Tibor művészettörténész Szamos Iván alkotói attribútumait, a játékosság, szakmaiság és precizitás hármasát emelte ki. Mint mondta, olyan autonóm művész és pedagógus ő, akit egységes stílusa mellett a változatos interpretációk, a néha szemtelen, nyitva hagyott felületek és a befejezetlennek hitt történetek jellemeznek. Képei életszerűek és derűsek, közbeszúrt grafikák, amelyek segítenek feldolgozni az élet nagy kérdéseinek megoldhatatlanságát.

mm.