Közgyűjteményeink és a nemzeti vagyon
A hazai közgyűjtemények, múzeumok helyzetéről esett szó a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság idei első rendezvényén. A szakemberek szerint a pénzhiány nem lehet ok arra, hogy a magyar kultúra hátrányt szenvedjen.
Kulturális nagyhatalom vagyunk! – jelentette ki dr. Takács Imre művészettörténész, aki felvezetőként a közgyűjtemények helyzetéről tartott előadást a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság vitaestjén a Barabás Villában.
Szavait alátámasztva felsorolta jó néhány nemzeti büszkeségünket: a Magyar Nemzeti Múzeum 1802 óta gyűjti történeti, régészeti, képzőművészeti anyagát; az Iparművészeti Múzeum a világ harmadik legnagyobb keleti szőnyeggyűjteményével (nemzetközi szakértője, Batári Ferenc kerületünk lakója volt!), a világ második Tiffany- és szecessziós gyűjteményével, illetve az Esterházy-kincstárral dicsekedhet. A Szépművészeti Múzeum 1896-tól a híres, régi mesterek tárháza; a Néprajzi Múzeum 1870 óta követi figyelemmel a magyar és más népek kultúráját, a Műszaki Múzeum anyagai szintúgy páratlanok. A fél évszázados Magyar Nemzeti Galéria a Kárpát-medence művészeti örökségét őrzi. Nálunk nyílt meg a világ első és leghíresebb bélyegmúzeuma.
Mindezek dacára kevéssé becsüljük a hazai értékeket, idegen szellemi javakat fogyasztunk. Takács Imre hozzátette, véleménye szerint kincseink új törvényekkel kaphatnának közvagyoni státuszt.
Csomós István, a fővárosi kulturális képviselőcsoport frakcióvezetője a Budapest Galéria szerepét emelte ki, amely 1400 köztéri alkotás és két kiállítóterem gazdája. Mint mondta, a nyelvemlékeinket őrző levéltárak rossz helyzetben vannak, a magyar történelmi oktatás mostohagyerek az iskolákban.
A vitaest során elhangzott az is, hogy az egyházi gyűjtemények ugyancsak a nemzeti vagyon részét képezik. Bibliai ismeretek nélkül a fiatalok nem érthetik az alapvető műalkotásokat.
Ruboszky Rita, a Pécs2010 EKF program sajtófőnöke arról beszélt, hogy amíg a budapesti múzeumok többnyire a figyelem középpontjában állnak, addig például a pécsi Csontváry, Schaár Erzsébet és Vasarely Múzeum a télen zárva tart fűtés- és teremőrhiány miatt... Elképesztő adatokat sorolt: Szlovákiában az itthoni összeg 72-szeresét fordítják országimázsra, Romániában ugyanerre évi 12-13 millió eurót költenek, Finnországban a Mikulás „szülőhelyét” a mi idegenforgalmi költségvetésünk 42-szereséért reklámozzák.
Kézdi Kovács Zsolt szerint a film is a magyar kultúra és közvagyon része, a huszadik század örökségét jórészt az audiovizuális eszközök tartják fenn az utókor számára. Nagy probléma, hogy a televízió nem közvetít kultúrát. A magyar értékek adatait az interneten 2006-ban frissítették, s mint mondta, a világhálón hozzáférhetővé kellene tenni a közgyűjteményeket. Takács Imre zárszavában kiemelte: az 1870-es években sem volt pénz, mégis befektettek a magyar kultúrába, múzeumokat alapítottak.
Dobi Ildikó