Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Tovább nő az óvodai férőhelyek száma a Hegyvidéken

Szülői fórumon mutatkoztak be az önkormányzati fenntartású óvodák. A Hunniareg Budai Módszertani Központ és a hegyvidéki önkormányzat közös rendezvényén kiderült, hogy az intézményfejlesztési program keretében a tavalyi kétszáz után az idén további hetvenöttel nő az óvodai férőhelyek száma. Ennek ellenére komoly túljelentkezés várható, ezért igyekeznek kiszűrni azokat, akik közvetlenül a beiratkozás előtt jelentkeznek be kerületi lakcímre.

Közeledik az óvodai beiratkozás ideje, a szülőknek hamarosan dönteniük kell, melyik intézménybe íratják be gyermeküket. Nem könnyű a választás, hiszen a kerület valamennyi óvodájában minőségi szakmai munka és a budapesti átlagnál lényegesen jobb tárgyi feltételek várják a gyerekeket.

A Jókai Klubban január 25-én megtartott fórumon az óvodaérettség feltételeiről, a beiratkozás menetéről, illetve az önkormányzati fenntartású intézményekben folyó munkáról kaphattak tájékoztatást a szülők. Szontagh Kinga, az összejövetelt szervező Hunniareg Budai Módszertani Központ vezetője kiemelte, hogy a hagyományokhoz híven ebben az esztendőben is mindegyik önkormányzati fenntartású óvoda, valamint a kerületi támogatással de alapítványi formában működő Zölderdő Óvoda képviselteti magát a fórumon, így a szülők teljes körűen, első kézből kaphatnak választ kérdéseikre.

A beilleszkedés képessége

Ahhoz, hogy egy gyermeket felvegyenek az óvodába, a szülők elhatározása és az intézmény fogadókészsége mellett további feltételeknek is teljesülni kell. Ezek egyikéről, az óvodaérettségről tartott előadást Vári Zsuzsanna, aki a kommunikációs, szociális és pszichológiai érettség mellett az önállóság fontosságát hangsúlyozta. A Nevelési Tanácsadó vezetője elmondta: elsőrendű követelmény, hogy az óvodai beiratkozás előtt álló gyermek ki tudja fejezni magát, képes legyen kommunikálni társaival és a felnőttekkel, illetve igényelje – kezdeményezze – a társas érintkezést.

A pszichológiai érettség része az érzelmi kiegyensúlyozottság, illetve az, hogy a gyermek tisztában legyen az idő múlásával, azzal, hogy az óvodai tartózkodás és a szülei nélkül eltöltött idő nem végleges állapot. Szintén lényeges, hogy fel tudja dolgozni az anya hiányát, egyúttal beilleszkedjen az óvoda életébe. Ennek érdekében célszerű már otthon hasonló napirendet kialakítani, hogy a gyermek érzékelje az ismétlődő teendők egymásutániságát, az étkezések rendjét, az alvás – fontos a délutáni pihenőre szoktatás, ami kötelező az óvodákban – és a játék idejét. Szintén kiemelt szerepet kap a beszoktatást segítő átmeneti tárgy: egy baba, a kedvenc plüssállat, bármilyen kis játék vagy a megszokott takaró valódi társ a kicsi számára az első időszakban.

A szociális érettséghez tartozik a beilleszkedés képessége, illetve a szerepek megkülönböztetése. Az utóbbi hároméves korra már rendszerint kialakul, a gyermek ilyenkor már megfelelő én-tudattal rendelkezik, képes meghatározni a családot és a kisebb közösségeket. Ha mindez hiányzik, elveszettnek fogja érezni magát a közösségben.

Az önállóság – legalább a készség szintjén – az étkezés és az öltözködés szempontjából bír jelentőséggel. Erre azért van szükség, mert az óvónőknek egyszerűen nincs idejük arra, hogy mindegyik gyermeket egyenként megetessék, vagy felöltöztessék. Segítséget persze kapnak a kicsik, de az együttműködésük elengedhetetlen, ellenkező esetben ugyanis nem maradhatnak a közösségben.

Végezetül a szakember emlékeztetett: az óvoda alapvetően egy bizalmi szülő–intézmény kapcsolatot feltételez. Ennek hiánya kihat a gyermek mindennapjaira, éppen ezért a felmerülő problémákat azonnal meg kell beszélni az óvónőkkel, az intézményvezetővel, vagy akár a Nevelési Tanácsadó szakembereivel.

 

Tovabb_no_az_ovodai_ferohelyek_szama_a_Hegyvideken 

Középpontban az egészséges életmód

A Táltos Óvodát vezető Borszéki Klára elmondta, hogy a kerület kilenc önkormányzati fenntartású óvodájában tavaly összesen ötvennyolc csoport indult, ami több mint 1400 gyermek elhelyezését tette lehetővé. Az intézmények önálló nevelési program szerint működnek, amelyben kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés. Kihasználva a kerület természeti adottságait, illetve a valamennyi óvodában rendelkezésre álló tornaszobákat arra törekednek, hogy a gyerekek mindennap, rendszeresen mozogjanak. Ezt a célt szolgálja a TF-pályán évenként egyszer megrendezett ovis sportnap, illetve a Sportmax közreműködésével tavaly életre hívott játékos sportvetélkedő.

Reggelit, ebédet és uzsonnát kapnak a gyerekek – az óvodai ellátás keretében a szülők kizárólag az étkezésért fizetnek –, a Mesevár Óvodában a táplálékallergiások számára körzetes megkötés nélkül egyéni menüt biztosítanak. Fontos, hogy csak azok a gyermekek nyerhetnek felvételt, akik már tudnak pohárból inni, illetve darabos élelmiszert is fogyasztanak. Ezenkívül elvárás, hogy felismerjék a ruhájukat és az óvodai jelüket, önállóan fel tudják venni a cipőt és a kabátot.

Beiratkozás a gyakorlatban

Az óvodák alapesetben három és hat év közötti, szobatiszta és egészséges gyerekeket fogadnak, a felső korhatár azonban akár két évvel kitolható. Az óvodai felvétel év közben is kérhető, amennyiben a szeptemberi évkezdést követően marad hely valamelyik intézményben.

Erre azonban kicsi az esély, ugyanis minden esztendőben sokszoros a túljelentkezés.

Felvételkor előnyt élveznek a körzetes jelentkezők, a kerületi gyerekek, illetve azok, akiknek valamelyik szülője a Hegyvidéken dolgozik. Figyelmet fordítanak arra is, hogy a testvérek egy intézménybe kerüljenek. Fontos, hogy az ötödik életévét betöltött gyermek napi négy órát köteles óvodában eltölteni. Újdonság, hogy 2010-től felvehető az is, aki a beiratkozástól számított fél éven belül betölti a harmadik életévét.

Borszéki Klára hangsúlyozta, hogy maga a beiratkozás ténye nem jelent automatikus felvételt. A beiratkozás tulajdonképpen igénybejelentés, amivel a szülő az önkormányzat tudomására hozza, hogy óvodába szeretné járatni gyermekét. Három intézmény megjelölésére van mód, ezek között érdemes a körzetes óvodát is feltüntetni.

A beiratkozáshoz a jelentkezési lap kitöltése mellett szükség van a szülő és a gyermek lakcímkártyájára, az anyakönyvi kivonatra és a szülő személyi igazolványára. A férőhelyek számát befolyásolja, hogy az adott évben mennyi nagycsoportos gyerek megy iskolába. A felvételről az óvoda vezetője dönt, túljelentkezés esetén az intézményvezetőkből és a szakiroda munkatársaiból alakított bizottság határoz a gyermekek fogadásáról.

Az elutasításról határozatban, a sikeres jelentkezésről hirdetményben értesítik a szülőket. Fellebbezésre van lehetőség, utána a valamilyen okból be nem töltött helyeket osztják szét a jelentkezők között.

Figyelnek az új bejelentkezésekre

Nem véletlen tehát, hogy a hegyvidéki óvodák népszerűek a kisgyermekes családok körében, olyannyira, hogy más kerületekből, illetve az agglomerációból is szívesen hoznák gyermekeiket valamelyik kerületi intézménybe. A hatályos törvények szerint ugyanakkor a felvételnél előnyt élveznek a körzetes – ha van szabad hely, a kerületi – jelentkezők. Éppen ezért gyakori jelenség, hogy a beiratkozást megelőző hónapokban megnő a kerületben lakcímet létesítő kisgyermekesek száma – hívta fel a jelenlévők figyelmét Bak Ferenc.

A polgármesteri hivatal oktatási és közművelődési irodájának vezetője elmondta, hogy az igények felmérése érdekében az önkormányzat lekérte a lakcímnyilvántartóból az óvodáskorú gyerekek adatait. Ennek köszönhetően hamar kiderül, melyek azok a családok, amelyek röviddel a beiratkozás előtt költöztek a kerületbe. Természetesen az év eleji lakcímváltás nem jelenti a jogosultság elvesztését, azonban az ilyen eseteket mindenképpen ellenőrzik. Érdekes adat, hogy a hasonló körülmények között elutasított jelentkezők néhány héten belül szinte kivétel nélkül „visszaköltöznek” eredeti lakcímükre.

A szigorra a jelentős túljelentkezés mellett azért van szükség, mert az önkormányzat minden egyes óvodás ellátásának költségéhez átlagosan évi félmillió forintot tesz hozzá a kerületi adófizetők pénzéből. Az óvodáztatás intézménytől függően 600-850 ezer forintba kerül, ehhez az állam 240 ezer forintot biztosít. A szülőknek nem kell fizetni hozzájárulást, egyedül az étkezés kerül pénzbe, amit szintén támogat a kerület. Térítéskötelesek ugyanakkor a délutáni különfoglalkozások, ezek azonban nem kötelezőek.

Bak Ferenc elmondta, várhatóan megismétlődik a tavalyi helyzet, amikor minden férőhelyre közel három jelentkezés jutott. Az igények kielégítése érdekében az önkormányzat nagyszabású intézményfejlesztésbe kezdett. Kétszáz férőhelyet létesítettek a szeptemberben átadott Mesevár Óvodában, míg a Csikó tagóvodába hetvenöt gyermeket tudtak felvenni.

A létszámemelés nem fejeződik be, ugyanis a Mesevárban a felmenő rendszerű feltöltésnek köszönhetően az idén újabb ötven, a Csikó tagóvodában huszonöt férőhely áll a kerületi családok rendelkezésére.

Visszatérő probléma, hogy minden évben vannak olyan óvoda-, illetve iskolaköteles, öt-hat éves gyerekek, akikről nem tud az önkormányzat. Esetükben kötelező szabálysértési eljárást indítani, ezért az irodavezető a fórumon arra kérte a szülőket, hogy jelezzék, ha gyermekük más kerületbe, illetve nem önkormányzati fenntartású óvodába vagy iskolába jár.

MM.