Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Változó idők

Tavaly múlt húsz éve, hogy leomlott a berlini fal. Az évforduló alkalmából vándorkiállítás indult, amelynek egyik állomása a Németvölgyi Általános Iskola galériája. A válogatás Stefan Koppelmamm fotóművész és grafikus fotóira épül, amelyeket eredetileg az Ortszeit – Local time című albumában tett közzé.

Valtozo_idok1
A fotós 1990-ben, pár hónappal a fal leomlása után útra kelt Németország keleti felébe, hogy megörökítse a látottakat. Mint grafikus mindenekelőtt olyan épületeket keresett, amelyeken régi feliratok láthatók. Több mint egy évtized múltán visszatért e helyekre, és ugyanabból a nézőpontból újra lefotózta az épületeket, utcarészleteket. A régi és az új fényképek összehasonlítása jól dokumentálja a fal leomlását követő gyors fejlődést.

A kiállítás azonban nem dicshimnusz, Koppelmann maga hívja fel a figyelmet arra, hogy az épületek restaurálása, akárcsak Nyugat-Németországban a háborút követően, sok esetben eltörölte a történelmet, ellentétben például Olaszországgal, ahol nem áldozzák fel a múlt idők nyomait a profit oltárán.

Valtozo_idok2A tárlatot és a megnyitót Ács Katalin némettanárnő szervezte, mondhatni, német precizitással. A műsorban német, illetve magyar nyelvű szavalatok és német videoklipek váltogatták egymást. A közönség magyarul és németül is elénekelte az Európai Unió himnuszát, a Friedrich Schiller versére írt örömódát Beethoven IX. szimfóniájából. Balogh Emese (7. d), Szabó Réka és Kovács Vanessza (7. a), Durucz Zsófia (8. a) szavalta a verseket, Farkas Kelemen (5. a) furulyázott, dr. Martha Gabriella igazgatóhelyettes kísérte őt zongorán.

A berlini fallal jellemzett kort dr. Szőkéné Pap Judit tanárnő idézte fel. Egyebek közt elmondta, milyen volt a hírhedett fal, miként őrizték szögesdróttal, vizes árkokkal, őrkutyákkal, reflektorokkal, aknamezővel, s hányféle módon próbáltak átjutni rajta a menekülők: rúddal átlendülve, ablakból átugorva, alagutat fúrva, léggömbbe kapaszkodva és így tovább. Aztán az elnyomó rendszer lassan omladozni kezdett. Elsőként Magyarországon nyílt szabad út Nyugat felé. Végül elérkezett az a mámoros éjszaka, 1989. november 9-e, amikor a keletnémetek, akiknek elegük volt a bezártságból, lerombolták a falat, az elnyomó rendszer gyűlölt jelképét, s ezzel megszűnt Németország és vele egész Európa kettéosztottsága.

KGy.