Épületekbe formált történelem

Rendhagyó kiállítás nyitotta meg kapuit a Hegyvidék Galériában. Kévés György építésznek köszönhetően Budapest újkori történetének jellegzetes épületei elevenedtek meg. A Kossuth-, Yblés Príma-díjas alkotó munkásságáról a világhírű amerikai-német építész történész professzor, Udo Kultermann tanulmánykötetben emlékezett meg.

A magyar építészet a sajátos arculata megteremtésében mindenkor nyitott volt nemzetközi mozgalmak, szellemi műhelyek előtt, miközben ragaszkodott a nemzeti tradíciókhoz is – Udo Kultermann professzor e gondolatát idézték fel a Kévés György új kiállítását méltató, vele együtt dolgozó Földvári Éva és Kovács András építészek a Hegyvidék Galériában. Ez a jó értelemben vett kettősség érhető tetten Kévés György munkáiban, akinek épületei meghatározók a mai hazai építészetben.

Kévés tervező, honi és külföldi egyetemeken oktat, sikeresen vesz részt nemzetközi pályázatokon. Munkásságát egyszerre jellemzi a tervezői vállalatban végzett egyéni, illetve a feleségével, Földvári Évával közös magántervezői tevékenysége. Izgalmas lakóépületei és többlakásos házai ennek az építészet világában ritkaságszámba menő együttműködésnek a gyümölcsei. Korai műveik között szerepelnek azok a Meredek utcai teraszházak, amelyek tulajdonképpen közreműködésükkel terjedtek el Magyarországon. A koncepció lényege, hogy a hegyoldal egyébként kedvezőtlen tulajdonságait előnyként értelmezi, az alsóbb lakások tetejét mint külső lakóteret használja, ezzel növelve a lakózónát.

epuletekbe_formalt

Munkásságában 1983 után hangsúlyváltás történt. Egyesítette a korábban elkülönülő technikákat, egyúttal olyan összetett feladatokba fogott, amelyeknél a városrendezési és építészeti elgondolásokat egymás kölcsönhatásában valósította meg. Kévés György fontosnak tekinti a várost alkotó épületek történetének ismeretét, hogy az elmúlt évszázadok eredményeit és vívmányait a jelenkor szükségletei szerint integrálja munkáiba. E fogalomváltás eredményei a régi városközpontok revitalizációja, a kereskedelmi és ipari egységek létesítése, valamint olyan forradalmi épülettípusok kidolgozása, amelyeket az 1991–94-es, végül meg nem valósuló Budapesti Világkiállításra tervezett.

A legnagyobb sikert az 1996 és 2000 között megvalósuló Orczy Fórum (képünkön) jelentette a számára. A projekt keretében először az Orczy Irodaház, majd a különleges, ívelt formájú lakóépület és a Baross Irodaház épült fel. Az Orczy Fórum épületegyüttes minden része kapcsolódik a többi elemhez, valamint ezek egészéhez. A „tér a térben” rendezési elv alapján egyes komponensei egyrészt elkülönülnek, másrészt harmonikusan kapcsolódnak a város többi pontjához, úgy, mint a soproni római kori Fórum. Kévés tehát olyan építészeti kontinuitást teremtett meg, amely a régi hagyományokra tekint viszsza, ugyanakkor a modern építészet merev megszorításai miatt jelentős részben addig mégsem valósulhatott meg.

Kapcsolódva az elhangzottakhoz Kévés György kiemelte: építészként a Józsefvároshoz kötődik, ugyanakkor közel negyven éve a Hegyvidék lakója. Mint mondta, mindvégig próbált a nagy elődök nyomdokain haladni. Rendhagyó ez a törekvés az elmúlt száz évet figyelembe véve, hiszen arra irányul, hogy Pollák Mihályhoz hasonlóan az építész ne csupán tervezője, hanem építője, üzemeltetője, eladója legyen annak, amit alkot. Ennek szellemében épült fel az Orczy Fórum és benne az 56’-os kápolna, amely az elmúlt évtized egyik legfontosabb városképi beavatkozása Budapesten.

mm.