Idén a nagycsaládosokat segítik

Budai Egyházközségek Farsangi Bálja

Lassan hagyománnyá válik, hogy a Budai Egyházközségek Farsangi Bálján a jelenlegi országhatárokon kívül élő magyarok anyanyelvi oktatásügyének támogatására gyűjtünk adományokat. 2008-ban a kárpátaljai oktatási intézményeket segítettük akciónkkal, legutóbb pedig a felvidéki magyar oktatásügyet. Dél-Szlovákiában ma is több mint félmillió magyar él, akik ebben az országrészben a lakosság többségét alkotják. A 2009-es bálon meghívásunkra Felvidékről a révkomáromi Marianum Egyházi Alapiskola és Gimnázium diákjai vettek részt.

Sajnos, a magyar nagycsaládosok a kormányzati döntések eredményeként nagyon nehéz körülmények közé kerültek. Ezért 2010-ben a Budai Egyházközségek Farsangi Bálján Magyarország nagycsaládosait szeretnénk támogatni és segíteni. A bál időpontja: 2010. február 13., szombat. Helyszín: Móricz Zsigmond Gimnázium. Díszvendégnek a Nagycsaládosok Országos Egyesületét (NOE) hívtuk meg, részükre adományokat gyűjtünk. Az adományokra elkülönített bankszámla száma: OTP 11705008-20477639.

Iden_a_nagycsaladosokat_segitik_kep

„Korunkban az erkölcsi kötelességek alól való kibújásnak, az igazság tagadásának gyakran alkalmazott módja a fogalmak újraértelmezése, sőt elszakítása eredeti jelentésüktől. A nyelvi mesterkedés célja az emberek elbizonytalanítása, áltudományos és babonás nézetek elterjesztése. Legyen beszédünk világos igen és világos nem: igen az életre és az élet kultúrájára, nem a rosszra és a halál kultúrájára. Napjainkban azonban a »tolerancia hiányát« vetik azok szemére, akik romboló jelenségekkel, például a család intézményét aláásó intézkedésekkel szemben védekeznek, védik azokat az értékeket, amelyeket a család a társadalomnak nyújt. A barátság, legyen az bármilyen finom és gazdag, nem ér fel a házassággal, mert a tökéletes önátadásban a másik a felajánlást – fizikailag, pszichikailag és lelkileg – teljesen elfogadja. Tökéletes elfogadásra csak az képes, aki jelentősen »más«, mint a felajánló maga; ez pedig azt jelenti, hogy a teljes odaadás nemi különbözőséget és szexuális beteljesedést követel. Azt, aki házasságban, családban él, nem mondják szabadnak, mert nem teheti azt és akkor, amit és amikor akar. A szabadság korlátozásaként emlegetik a társadalmi viselkedési, illendőségre vonatkozó szabályokat, úgy vélik, hogy aki szabad, az kapcsolatait tetszése szerint, »szabadon« alakítja. A szabadság nem azt jelenti, hogy megteszem, amit csak akarok, hanem azt, hogy fölfedezem: a lehetőségek közül melyik a leghelyesebb, azaz erkölcsileg felelős döntéseket hozok. »Az ember azonban csak szabadon fordulhat a jó felé. A szabadságot kortársaink nagyra értékelik, és lázasan keresik, méltán. De gyakran visszaélnek vele: úgy tekintik, mint kötetlenséget, hogy mindent megtehessenek, ami élvezetet okoz, még a rosszat is. Az igazi szabadság azonban az istenképiség nagy jele az emberben. Isten ugyanis az embert a saját döntésére akarta bízni.« (GS 17) Csak az igazság alapján lehet igazán szabadnak lenni, az igazi szabadság közelebb visz az igazi boldogsághoz (vö. Veritatis Splendor 35 p.). Valójában az emberi természet lényegéhez tartozik, és minden társadalmi rendszerben megtalálta a maga sajátos formáját. Ahol pedig semmi támogatást nem kap, sőt támadásoknak van kitéve, az egyén is, a társadalom is elveszíti egyensúlyát. Így minden ország támasza, talpköve / A tiszta erkölcs, mely ha megvész: / Róma ledűl, s rabigába görbed. (Berzsenyi: A magyarokhoz)«. (Részletek Bíró László a MKPK családreferens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökének leveléből: Hívom a családokat, 2009. december.)

Dr. Boldvai József

a bál világi szervezője