Köszvény: csak a királyok betegsége?

A népi gyógyászat úgy tartja, a köszvény (vagy más néven purin) a királyok, gazdagok, a túlzottan sok, elsősorban vörös húst – marhát, sertést, vadat – fogyasztók ízületi betegsége. Leggyakrabban klimax után, az idősebb férfiaknál, ritkább esetben fiatal korban fordul elő. Odafigyeléssel megelőzhető – az alábbiakban arról is szó lesz, miként.

A gazdaságilag fejlett országokban gyakori a köszvény, majdhogynem népbetegségnek számít. Oka a húgysavanyagcsere öröklődő zavara. A húgysav a szervezetben lévő és a kívülről bekerült purinbázisok lebontásával képződik, majd a vizelettel kiürül – elvileg. Azonban ami nem távozik, nátriumsó alakjában lerakódik a szövetekben, és folyamatos ízületi gyulladást okozhat. A tartósan magas húgysavszint következménye vesekő is lehet.
Köszvényes akut roham esetén a hajnali órákban, vagy nagyobb fizikai megterhelés, illetve bőséges alkoholfogyasztás után égető fájdalom jelentkezik. Leggyakrabban a nagylábujjon duzzanat, bőrpír látható, mozgáskorlátozottság, láz és émelygés is kísérheti. Mindez néhány napig, egy hétig tart. A rohamok között tünetmentes állapot tapasztalható, de krónikus esetben ízületi deformitások is előfordulhatnak.

Mi múlik rajtunk?
A köszvényt a mértéktelenül étkezők, az elhízottabbak kapják meg gyakrabban, azok, akik bőségesen étkeznek, zömmel zsíros ételeket esznek, nagy mennyiségű húst, sok szeszes italt fogyasztanak, és a fizikumukat erősen megterhelő munkát végeznek.
Szervezeten belül nem tudjuk lebontani a káros purinokat, hiszen nem férhetünk hozzájuk. Csak a kívülről bevitt purintartalmú anyagokat tudjuk csökkenteni, mérsékelni. Az elhízott embereknek ügyelniük kell arra, mennyi kalóriát vesznek magukhoz naponta.
Elsősorban a fehérjebevitelre kell odafigyelni: legyen ez nagyrészt növényi eredetű, azaz mérsékelni kell a húsok, húskészítmények fogyasztását, mellőzni, de legalábbis kerülni a magas extraktív tartalmú ételeket, így a kocsonyák, a hús- és erőlevesek, pörköltek, pecsenyék rendszeres, olykor túlzott fogyasztását. Némileg segítik a felgyülemlett purin ürítését a szénhidrátok, a gyümölcscukor (fruktóz) kivételével.
Az alkoholok és az alkoholtartalmú ételek nem javasoltak, mivel növelik a húgysavszintet, és emelik az úgynevezett laktátszintet, ami gátolja a húgysav-kiválasztódást. Jó úton járunk, ha étrendünk alapját a sovány tejek és tejtermékek (kefir, joghurt, sajt), tojás, burgonya, rizs, gabonafélék, zöldségek, főzelékek és gyümölcsök alkotják.

Főzzünk másképpen!
Előnyösen változtathatunk főzési szokásainkon is. Fontos szempont, hogy ha épp olyan ételt készítünk, amiben sok a purin, akkor előfőzéssel csökkenthetjük ezt a kedvezőtlen tulajdonságát: az első főzőlevét elöntjük, és nem használjuk fel később sem. Javallott a finomabb, könnyebb fogásokat előnyben részesíteni, vonzó lehet a rakott ételek, a húspástétomok, -pudingok világa, amelyekben viszonylag kevesebb a hús.
Ügyeljünk arra, mennyi zsiradékot használunk. Kerüljük a bő zsiradékban sütést-főzést, mivel a keletkező pörzsanyagok purintesteket tartalmaznak, és megkeseríthetik a köszvényes beteg állapotát. Válasszunk alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszereket, például zsíros helyett félzsíros, zsírszegény sajtokat, a zsírdús, 3,6 százalékos tej helyett 1,5 százalékosat.
Inkább főzzünk, pároljunk, cserépedényben, tűzálló tálban, fóliában, sütőzacskóban süssünk, mivel ezekhez egyáltalán nem, vagy alig kell zsiradék. Az ételek sűrítéséhez ne zsíros rántást pirítsunk, hanem habarjunk, vagy enyhe lisztszórással érjük el a kellő sűrűséget.

Igyunk sokat!
A sok és rendszeres folyadékfogyasztás a köszvényre is jótékonyan hat, könnyebben kiürül a purin a szervezetből. Napi két-három liter alkalikus gyógyvíz (Ferenc József, Hunyadi János keserű ásványvíz vagy harmatvíz), csalántea megivása könnyíti a rohamok elviselését.
Mint sok betegségnél, a megelőzés itt is sokkal eredményesebb: gyakorta, napi ötször-hatszor, kis adagokat együnk meg a zsírban szegény fogásokból, és egyáltalán ne igyunk alkoholt. Jól tesszük, ha szervezetünk tehermentesítése céljából egyszer-egyszer gyümölcs- vagy zöldségnapot tartunk. Ha fogyókúrára szánjuk el magunkat, semmiképpen ne válasszunk valamilyen szupergyors, csodát ígérő diétát! Koplalni pedig egyenesen tilos, mivel az éhezés gátolja a húgysav kiválasztódását.
Hasznunkra válik, ha óvatosan és kíméletesen alkalmazzuk a fűszereket, ne sózzunk túlzottan semmit. Sportoljunk, mozogjunk rendszeresen.

Járay Mari

Koszveny_csak_a_kiralyok_betegsegeKöszvényre való diéta: brokkolileves

Bő sós vízben megfőzünk 30 deka brokkolit, rózsáira bontva, 1 csokor friss, felaprított kaporral együtt. Az első főzőlevet kiönthetjük. A második főzőlénél, amikor forr, és a brokkoli megpuhult, habarjuk be a levest. Két deci kefirben keverjünk el simára 1 evőkanálnyi lisztet, és tésztaszűrőn átszűrve adjuk a főzőléhez, így nem csomósodik össze. Épp csak egyet forraljunk rajta. Amíg fő a brokkoli, egy szikkadtabb zsömlét kockázzunk fel, és pirítsunk meg zsiradék nélkül ropogósra. Tálaláskor ezzel „díszíthetjük” a leves tetejét. Egészen sovány reszelt sajtot is szórhatunk rá, hogy ízesebb legyen, de 3-4 dekánál semmiképpen se többet.

 

Köszvényre való diéta: Masánszky rizs

Hagyományos módon tejberizst főzünk fél liter 1,5%-os tejből és 15 deka rizsből. Amikor megpuhult a rizs, és csaknem beitta tejet, lehúzzuk a tűzről, és belekeverünk 6-7 deka cukrot. Félretesszük, hagyjuk, hadd hűljön ki egy kissé. Addig is hámozzunk és reszeljünk meg két szép almát (kb. 30 deka legyen), adjunk hozzá 1 tojássárgáját, majd annak felvert habját. Egy csomag vaníliás cukorral, 1 mokkáskanál őrölt fahéjjal és egy maréknyi mazsolával ízesíthetjük. Végül 1 evőkanálnyi margarinnal kikenünk egy tűzálló tálat, belesimítjuk a tejberizst, és forró sütőben aranysárgára sütjük. Amint kihűlt, téglalapokra vágva tálaljuk.

Koszveny_csak_a_kiralyok_betegsege_1Ha még nem tudná…

- Hagyományos táplálkozással napi 600-1000 milligramm (mg) purint viszünk be naponta szervezetünkbe. Köszvényes betegnek ezt a mennyiséget napi 100-200 mg-ra kell csökkentenie.

- Rendkívül magas a purintartalma (150-1000 mg van 100 gramm nyersanyagban) az élesztőnek, belsőségeknek, májaknak (borjú-, sertés-, marhamáj), halaknak, füstölt húsoknak, húskivonatoknak (például leveskockák, libahús, csirkemell), a tenger gyümölcseinek (kagyló, hering, makréla, szardínia, lazac, tonhal, garnéla), illetve a csokoládénak.

- Magas purintartalmúak (75-150 mg van 100 gramm nyersanyagban) a sertés-, marha-, borjú-, birkahúsok. A szárnyasok (pulyka, kacsa, csirke) és a vadhúsok (nyúl, őz, szarvas) sem ártalmatlanabbak. Szintúgy magas a purintartalma a szalonnának, virslinek, szaláminak, füstölt sonkának, tőkehalnak, pontynak és a kolbászféléknek.

- A száraz hüvelyesekben (szárazbab, borsó, lencse) is meglepően magas a purintartalom, és a szója, mák, napraforgómag, földimogyoró, mazsola sem hátul áll e sorban.

- Közepes a purintartalma (30-75 mg 100 gramm nyersanyagban) a sonkának, angolnának, lepényhalnak, kakaópornak, zöldborsónak, karfiolnak, brokkolinak, zöldbabnak, parajnak, tofunak.

- Alacsony a purintartalma (0-30 mg 100 gramm nyersanyagban) a sovány tejnek, túrónak, joghurtnak, a sovány sajtoknak, tejfölnek, méznek, cukornak, olajnak, margarinnak, továbbá a gabonaféléknek (rizs, liszt, búzadara, gabonapehely), a tésztának, a kenyérnek, a burgonyának. Szinte valamennyi gyümölcsben, az eddig fel nem sorolt zöldségekben, a gombákban, a tojásban, az üdítőkben, gyümölcslevekben és az olajos magvakban (dió, pisztácia, mandula, kókusz) kevés a purin.