Természetvédelem a KFKI-ban

A Hegyvidék térképén nagy fehér folt a KFKI területe. Az erdőszéli épületegyüttes kerítését valószínűleg sokan látták már kívülről – belülről azonban kevesebben. De milyen látnivalóra számíthat ott egy átlagos kerületi polgár?

A történet úgy kezdődött, ahogyan a fontos dolgok általában: egy véletlennel. Beírtam egy orchidea nevét az internetböngésző keresősorába. A találatok között egy fényképalbum is megjelent, a figyelemre méltó növénytani érdekességek sorát ábrázoló képek pedig a mi kerületünkben készültek. A következő percben már a fotós telefonszámát kerestem. Tárcsáztam, és újabb pár perc múlva – képletesen – nyitva is állt előttem a KFKI kapuja.
A vonal túlsó végéről Plósz Béla nyugdíjas vállalkozó invitált az intézmény kertjébe, ahol évtizedek óta dolgozik. Mint kiderült, nemcsak a terület jó ismerője, hanem precíz megfigyelő, amolyan autodidakta botanikus. Úgy fogadta váratlan telefonhívásom, akár egy régi ismerősét – talán a közös érdeklődés és a növények iránti elkötelezettség érződött a hangomon.

Termeszetvedelem_a_KFKI-banRitka bíboros kosbor

Néhány nappal később a KFKI portáján rázunk kezet. Lóg az eső lába, de az orchideák virágzása nem igazodik a napsütéshez, vagy most nézzük meg őket, vagy csak jövőre.
Még mielőtt az első virágot meglátnánk, észreveszem, hogy a hatalmas parkban itt is, ott is táblák hívják fel a figyelmet a növény-, valamint állattani érdekességekre. Mintha nem is egy atomreaktor tőszomszédságában járnánk, hanem egy jól kiépített parkerdőben, vagy tanösvényen.
A bejárattól alig egypercnyi járásra találjuk a talán legfeltűnőbb ritkaságot: a bíboros kosbort. Féltucatnyi tő virágzik itt, ami talán nem hangzik soknak, mégis jelentős hányada a kerületi állománynak. A tövek egy kis tölgyliget alján ingadoznak a szélben, pedig a faj a leírások szerint a nyílt réteket kedveli. Szinte érthetetlen, miért pont ezt, a parkolók és utak közötti kis területet részesítik előnyben. Szépségük azonban itt is lenyűgöző!
A tömött fürtökben nyíló fehér virágok mézajkának alakja és mintázata változatos, bordó pettyekkel díszített. Főzetét – bár hatása tudományosan nem igazolható – évezredek óta afrodiziákumként használják. Magyarországon az orchideafélék családjának valamennyi tagjával együtt védett növény, eszmei értéke tízezer forint.
Továbbsétálva az aljnövényzet félhomályában nyíló kontyvirágokat látunk. Jelenlétük a terület bolygatottságát igazolja, ugyanis rendszerint ott szaporodnak el, ahol megbomlik a természetes vegetáció. A kerület több parkjában, erdőrészletében gyakoriak, mégis kevesen ismerik, mert zöldes fehér virágai nem hivalkodók.

A titkos rokon

Az orchideafélék következő képviselője, a madárfészek kosbor fák alatt, egy épület lábazata mellett él a nyílt gyepben. Látszólag élettelen, levelek nélküli, barna növény, amely egyetlen függőleges szárból és az azon nyíló, szintén barna virágokból áll. Első látásra jól titkolja, hogy a pompás orchideák rokona. Csak az egyes virágokon belüli sziromrend jelzi egyértelműen hovatartozását. Nem rendelkezik zöld színanyaggal, nem is fotoszintetizál, a tölgyes, bükkös erdőkben a korhadékon él. Ahol előfordul, ott általában néhány tőnyi csoportot alkot.
A madárfészek szomszédságában – és a kert több más helyén – madársisak virít. Ennek az orchideának a külön fajt alkotó fehér és piros változata is megtalálható itt. Levelei keskenyek, lándzsásak. Virágai általában zártak, egyesével nyílnak a laza virágzatban. A fehér madársisak gyakoribb növény, a piros viszont világviszonylatban is ritka, sebezhető állományú faj.
Ami a vitézkosbort illeti, nem volt szerencsénk, ezúttal nem találkoztunk vele. Az egy-két tő, amely esztendőről esztendőre kihajt, az idén nem mutatta meg magát – meséli vezetőm évekre visszanyúló feljegyzései alapján. Az orchideafélékre jellemző módon valószínűleg kihagyja az ez évi virágzást, ám remélhetőleg jövőre újra látható lesz.
A széles levelű nőszőfű azonban már javában bontja leveleit. Ez az orchidea később virágzik, így most csak az erőteljesen hajtó töveket lehet megfigyelni. A szétterülő levelek láttán azonban semmi kétség, nemsokára virágba borul. Füzérei változatos képet mutathatnak, hiszen előfordul, hogy csak néhány virág nyílik rajtuk, míg kedvezőbb körülmények között sűrűn sorakoznak a zöldes alapszínű virágocskák. Közelről jól látszik, hogy a mézajkak lilás árnyalatúak.
Búcsúzóul a kert tartogat még egy meglepetést: ez pedig a turbánliliom. A magas hajtáson sorakozó lila virágok képét mindannyian ismerjük. Kár, hogy vadon már alig találkozni vele.

Termeszetvedelem_a_KFKI-ban1Hat védett orchideafaj

Még egy ilyen rövid botanikai barangolás után sem lehet kétséges, hogy növénytani szempontból különlegesen gazdag hely a KFKI. A magas kerítések megvédték a hegyvidék egykori növényeit, amelyek gazdag változatosságban fordulnak elő. Persze mindehhez szükség volt azokra a lelkes természetvédőkre, akik felismerték az értékeket.
Munkájuk eredményeként ma már természetes, hogy táblák jelzik a védett növényeket, amelyek környezetét megóvják a kaszálástól. Így az intézmény minden dolgozója megismerheti és megcsodálhatja ezeket, hiszen kevés olyan munkahely, illetve fővárosi kerület van, ahol hat különböző védett orchideafaj nyílik. Ha van egyáltalán még egy ilyen.

Barta István