Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Egy sikeres arcképfestő portréja

Egy_sikeres_arckepfesto_portrejaBarabás Miklósnak, a XIX. századi magyar művészettörténet, a biedermeier festészet méltán elismert alakjának jelentős része volt abban, hogy Pest művészi központtá vált a korában. Ő volt az első festő, aki megélt művészetéből. Sikereit remekül készített portréinak köszönhette, az alkotás során ábrázoltjai élethű arckifejezéseire és jellemzésére koncentrált.
Barabás 1810 februárjában született az erdélyi Kézdimárkodfalván. Tanulmányait a nagyenyedi kollégiumban kezdte, és már gyermekkorában megmutatkozott művészi hajlama, rendszeresen rajzolta tanulótársait, tanárait. Nagyszebenben Barra Gábortól a litográfia technikáját sajátította el, amit magas művészi színvonalon művelt egész életében.
Bécsben J. Ender tanítványa volt, ekkor (1829-ben) már olyan híres családok pártfogolták, mint a Wesselényik, gróf Rhédey vagy gróf Bethlen Ferenc. Vándorolnia kellett a megrendelők után, és útközben számos akvarell tájképet festett, melyek közül az egyik legismertebb az Alföldi táj gémeskúttal. 1831-től két évet Bukarestben töltött, ahol keresett arcképfestő lett, majd itáliai útja is termékenyen hatott művészetére. W. L. Leitch angol festőtől a vízfestés technikáját és egy merőben újfajta természetábrázolást vett át.
Egy_sikeres_arckepfesto_portreja2Megfestette kiemelkedő kortársait, Széchenyit, Kossuthot, Petőfit, Bemet. Jellemábrázoló remekművei közül is kiemelkedik Liszt Ferenc és Bittó Istvánné arcképe. Biedermeier hangulatot árasztó életképei közül a több ízben is megfestett Galambposta a legismertebb. Az abszolutizmus idején fényképezéssel, majd oltárképfestéssel is foglalkozott.
Szorgalmazta a Képzőművészeti Társulat létrehozását, amelynek haláláig igazgató elnöke volt, emellett 1867-ben Pest városának képviselőjévé választották. Hosszú pályája során a művészet elméleti kérdéseivel is foglalkozott, ennek elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A festő termékeny alkotó évei a század harmadik évtizedétől egészen a századfordulóig tartottak. 1898-ban hunyt el. Műveiből 1948-ban és 1998-ban emlékkiállítást rendeztek.

BA