Illetekbelyeg2

Csökkentek az illetékek

Januárban lépett hatályba az új illetéktörvény. Csökkent a lakosságot közvetlenül érintő illetékek mértéke, ugyanakkor kedvezőtlenül változott a mentességek és kedvezmények köre, ráadásul újabb illetékfajtákat is bevezettek. Rosszul járnak azok, akik örökösödéssel jutnak gazdasági társaság vagyoni betétjéhez.

Jelentősen, tízről négy százalékra csökkent a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke, az alacsonyabb kulcsot a január elseje után az APEH tudomására jutott ügyekben kell alkalmazni. Ingatlan esetében továbbra is a földhivatal jár el, amennyiben a tulajdonjog vagy a vagyonértékű jog megszerzését igazoló szerződést és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelmet január elseje után nyújtották be, már a kisebb illetékkulcsot alkalmazza a hivatal. Ennek megfelelően a lakásszerzésre vonatkozó illeték mértéke négymillió forintig továbbra is két százalék, a négymillió feletti rész után azonban az eddigi hat helyett csupán négy százalékot kell fizetni.

Az új szabályozás szerint a mezőgazdasági termelő által termőföld vásárlása után meghatározott esetekben járó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség a cserével szerzett termőföldre is kiterjed. Illetékmentesség, illetve illetékkedvezmény vehető igénybe januártól az önkormányzatok, egyéb szervezetek vagy jogi személy közreműködésével épült, tizenöt, illetve harmincmillió forint forgalmi értéket meg nem haladó új lakások után. A kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye januártól akkor is megilleti az örököst vagy az ajándékot kapót, ha a vagyont nem egyéni vállalkozóként, hanem egyéni cégbe vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságba apportálja. Jogosultság esetén a kedvezmény mértéke megegyezik a vállalkozói vagyon megszerzésére vonatkozó szabályokkal.

Illetékfizetési kötelezettség terheli ugyanakkor a bt., kkt., kft. vagyoni betétje, a szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy öröklését, valamint az ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzését. Utóbbi alól azonban mentesség jár, ha a szerzett vagyoni betétek összege nem éri el az összes vagyoni betét 75 százalékát, amihez hozzá kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Ha ez eléri a 75 százalékot, a vagyonszerzőnek valamennyi korábbi ügylettel megszerzett vagyoni betétre vonatkozó illetéket is meg kell fizetnie.

Átmeneti mentességet kapnak azok a magánszemélyek és szervezetek, akik és amelyek ingatlanukat vagy a tulajdonukban lévő járművet, illetve pótkocsit kifejezetten visszalízingelés céljából értékesítik. A kedvezmény ingatlanok esetében a 2009. július 9. és 2012. december 31. között, míg gépjárműveknél és pótkocsiknál a 2009. november 17. és 2012. december 31. között illetékkiszabásra bejelentett ügyekre vonatkozik. Szintén újdonság, hogy nem csupán a Magyarországon átadott, hanem minden nyilvántartásba vett gépjármű megszerzése után – függetlenül a szerződéskötés és az átadás helyétől – fennáll az illetékfizetési kötelezettség.

Tekintettel a gazdasági válságra, külön kérelemre két évvel meghosszabbodik a lakóházépítésre vonatkozó feltételes mentesség, valamint a továbbértékesítési célú illetékkedvezmény. Ebbe a körbe tartoznak a lakásépítésre 2004. október 1. és 2009. május 31. között, míg ingatlan célú forgalmazásra 2006. október 1. és 2009. május 31. között vállalt kötelezettség után illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyek.

mm.