Füstbement egészség helyett

– Az emberek nem veszik komolyan, hogy az életük foroghat kockán azon, milyen állapotban van a kéményük, és az égési levegő utánpótlása megoldott-e. Emiatt sok a szén-dioxid-mérgezés, ám szerencsére, kevés a halálos kimenetelű, viszont így is sokan kerülnek kórházba. Hiába figyelmeztetünk folyamatosan mindenkit minden fórumon, komolyan csak akkor vesznek minket, amikor már megtörtént a baj. Ilyenkor minden házban azonnal kerül két-három millió forint a helyreállításra, a kémények rendbetételére.

Mindez a XII. kerületre is igaz?

– Sajnos igen, nagyon elszaporodott a feketemunka, a számla – és nemegyszer a megalapozott szakértelem – nélküli szerelések száma. De a meggondolatlan tüzelőberendezés-vásárlás is veszélyes lehet. Ezért amikor valaki vesz egy új gázkészüléket, érdemes kikérnie szakember véleményét arról, nem kell-e a kéményt átalakítani. Ezt a legtöbben nem teszik meg, mert míg egy új készülék például egy vízmelegítő esetében hatvan-, hetvenezer forintba kerül, egy esetleges kéményátalakítás akár a kétszáz-, háromszázezer forintot is elérheti, és a jelen gazdasági helyzetben az emberek ott spórolnak, ahol tudnak. De azért is érdemes az új készülék beszerzése előtt tájékozódni annak teljesítményéről, energiafelhasználásáról, mert akár épp az teheti tönkre a kéményt, és akkor mégiscsak ott a pluszkiadás…

Amikor kislány voltam, barátnőimmel mindig örültünk, ha kéményseprőt láttunk, mert mi is hittünk a babonában, hogy szerencsét hoznak. Könnyű volt őket felismerni a gurigába feltekert szárú fekete keféről. A maiak mintha már nem érnék be ezzel.

– Ma már korszerű eszközökkel dolgozunk. Például kéményvizsgáló ipari kamerával, gázkészülékek hatásfokmérésével, vizsgálni tudjuk továbbá a füstgáz-visszaáramlást és a levegő szén-monoxid-tartalmát.

Szén-monoxid: az igazi mumus…

– Nem véletlenül, különösen, mert a halálesetek többsége olyan lakásokban történt, ahol frissen beszerelt műanyag nyílászárók vannak, a tüzelőberendezések karbantartása évek óta elmaradt, a meggondolatlanul beszerelt szagelszívóról nem is beszélve. A régi, néhol kicsit vetemedett faablakkeretek legalább engedtek egy kis szellőzést.

A konvektoros lakásokban szellőzőnyílások vannak, ezen távozhatnak a káros anyagok, nem?

– Távozhatnának, ha tudnának, de egy leszigetelt lakásból nem tudnak, ezért a fűtéskor keletkezett szén-dioxid a lakás levegőjében lévő oxigénnel keveredve szén-monoxidot hoz létre, az pedig mérgezést okoz. Az ilyen lakásokban ezért zárt égésterű – turbós – készülékek cseréjét javasoljuk.

Talán nem én vagyok az egyetlen, akit ez nem nyugtatott meg, mert kis lakásban élek, új műanyag nyílászárókkal, és régi típusú, nem kéményen, hanem falon át szellőző konvektorral fűtök. Túlélhetem még a telet?

– Persze, csak néhány fontos dologra kell odafigyelnie! Mivel ezek a parapett típusú konvektorok általában az ablak alatt vannak, ezért ne úgy szellőztessen, hogy közben megy a fűtés, mert az égéstermék azonnal a lakásba áramlik. Tehát vagy vegye le a fűtést, hogy csak az őrláng égjen, és úgy szellőztessen, vagy olyan ablakot nyisson ki, amelyik messze van a gázkészüléktől.

Tényleg jó, hogy lassan vége a télnek, nyáron nincsenek ilyen gondjaink.

– Kivéve, ha például gáz vízmelegítőt használ, akkor a kánikulában ugyancsak oda kell figyelni néhány dologra. A reggeli szellőztetés után lesötétített lakásban kellemes huszonöt-huszonhat fok van, kint a levegő hőmérséklete harminc fok feletti, és süti a nap a kéményt, amely ennél is melegebb, akár ötven-hatvan fok is lehet. Ettől úgynevezett légdugó alakul ki, ami meggátolja, hogy a kéményen át távozzon az égéstermék. Ez ellen a legjobb úgy védekezni, hogy nyitott fürdőszobaajtó mellett zuhanyozunk, és azon az oldalon, ahol kevésbé tűz a nap, legalább bukóra kinyitjuk az ablakot is. Ezekkel a gondos lépésekkel minden évszakban biztonságosan élvezhetjük otthonunk kényelmét.

Antal Ildikó