Most térkép e táj

Madártávlatból mutatja be a Hegyvidék múltját és jelenét a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria legújabb kiállítása. A Most térkép e táj címmel megrendezett tárlaton kézzel rajzolt és modern térképek, topográfiai ritkaságok, különleges helyrajzok mesélik el a kerület történetét, egyúttal a bemutatott földmérő eszközöket segítségül hívva betekintést engednek a térképészet fejlődésébe. A látogatók a padlóra ragasztott nagyméretű ortofotón akár saját házukat is megtalálhatják, vagy akár a kerület digitális térképein kalandozhatnak.

Most_terkep_e_taj1Minden évben egy témát jár körbe a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria aktuális kiállítása. Tavaly az iskolákon keresztül, az oktatás, népnevelés szemszögéből mutatták be a Hegyvidék történetét, ezúttal a térképek kerültek sorra. Balázs Attila, a gyűjtemény vezetője azt emelte ki a megnyitón, hogy a térképek segítségével nyomon követhető a kerület benépesülése, az utcanevek változása, vagy éppen a turistautak fejlődése. A kiállított tárgyak többsége az intézmény köré szerveződő baráti kör tagjainak tulajdona, akik – élükön Noéh Ferenccel és Kertész Istvánnal – nagy segítségére voltak a tárlat szervezőinek.

Pokorni Zoltán elmondta, szerinte a tárlat valójában négydimenziós, hiszen ha a térképeket képzeletben kronológiai sorrendben egymásra tesszük, az idő múlását is követni tudjuk. Ez az egyik legnagyobb erényük: a tájjal együtt az állandóan formálódó történelmet is megörökítik. A polgármester Bartók Bélát idézte, aki egyszer azt mondta, addig nem jön haza, amíg Horthy nevét utca viseli Budapesten. A sors fintora, hogy a Horthy Miklós utat később éppen róla nevezték el. Sokat mondanak a hegyvidéki utcák régi, mára elfeledett megnevezései is, például a Lóitató, amely az utolsó forrás volt a város akkori határában. Ma azon a helyen egy új CBA áll, amely – ha csak átvitt értelemben is – szintén megállóhelyként szolgál az itt élők számára.

Mint elhangzott, az önkormányzat digitális formában a kerület internetes oldalán is láthatóvá szeretné tenni a tárlat anyagát. A különböző útvonaltervezők, nagy felbontású térképek ugyanis roppant népszerűek, a cél éppen ezért az, hogy a régi helyrajzok is helyet kapjanak a világhálón. A térképek bemutatása a honlapon nem egyedi vállalkozás: a kiállításon látható hatalmas ortofotó cím szerinti részletei a www.hegyvidek.eu oldalon a „Minerva” linkre kattintva bárki számára elérhetők.

Most_terkep_e_taj2A térkép a civilizáció három legnagyobb alkotása közül az egyik, mert geometrizálni tudja a helyet, és arculattá tenni az ábrát – idézte Hamvas Béla filozófus gondolatát a kiállítást méltató Papvári Árpád térképész. A főiskolai tanár a térképészet történetét idézte fel: eleinte az utazók elmondásai alapján készültek a rajzok, amelyek ezért meglehetősen pontatlanok voltak. A jobb minőségű, magassági szintvonalakat is tartalmazó térképek a XVIII. század végétől készültek. Ilyen a Svábhegy szintvonalas térképe, amelyre a kiállításon bemutatott mérőműszereket is rárajzolták. Érdekesek a kataszteri térképek, ahol az égtájakat a térképlap tökéletes kihasználása érdekében külön jelölik. Ez azt jelenti, hogy ezeken a rajzokon nem mindig a felső keretvonal jelzi az északot, hanem az egyedileg megformált, míves szélrózsák jelzik a pontos irányt. A térképész alapvetően nehéz terepmunkáját az első világháborút követően fokozatosan a repülővel végzett felmérések, majd az űrből készített fotók váltották fel.

Bár a technika fejlődésével egyre pontosabbak lettek a térképek, az igazi szépséget mégis a régi munkák képviselik. Ilyen a kiállításon is látható, a Hegyvidék Turistaegylet gondozásában 1890-ben – alig két évvel a Magas-Tátrát bemutató első magyar turistatérkép után – kiadott fekete-fehér turistatérkép, amely az elkülönítő árnyalatok és a magyarázó szöveg segítségével a turistautak színeit is megjeleníti. A másik különlegesség a két világháború között az Állami Térképészeti Intézetben készített hegyvidéki turistatérkép-sorozat, amely különböző módon ábrázolja a tájat a turisták, a cserkészek és a téli sportok szerelmesei számára, míg a domborzati viszonyokat kék árnyékolással jelzi. Szintén ritkaságszámba megy az a kommunista korszakból származó térkép, amelyen a Hegyvidékről kitelepített családok otthonait tüntették fel.

Papvári Árpád végezetül mindenkit arra intett, ne csak nézze, olvassa is a térképeket, mert igazi szépségüket csak így árulják el. Az elmélyült tanulmányozáshoz a kiállítás szövegei is hozzájárulnak, amelyek nem csupán az adott térképről, hanem a térképészet és a Hegyvidék történetéről is számos érdekességgel szolgálnak.

(M)

A kiállítás egy évig látható a Beethoven utca 1/b alatti kiállítótermekben. Megtekinthető: kedden, csütörtökön és pénteken 10–18 óráig. Csoportok számára tárlatvezetést biztosítanak, a belépés mindenkinek díjmentes. Előzetes bejelentkezés csoportoknak: 457-0501. E-mail: info@hegytortenet.hu. Web: www.hegytortenet.hu.