Nem minden arany, ami light!
Most, hogy elmúlt a farsang, nincs rá okunk, hogy továbbra is felhőtlenül nagyokat és jókat együnk. Az újévkor megkezdett fogyókúra ilyenkor már rendszerint a dugába dőlt. A farsang végét nemcsak a húshagyó kedd jelzi, hanem a könyörtelen mérleg is, amelyen cáfolhatatlanul látható könnyelműségünk „eredménye”. De valamit csak kell enni! Ekkor kerülnek elő a divatosan „lightos”-nak nevezett, kalóriátlanított, szénhidrátlanított ételek, amelyeket abban a hitben fogyasztunk, hogy „ezt azért még büntetlenül lehet”. Nézzük meg ezeket közelebbről!
Elejét véve a problémának: mennyi az annyi, azaz mi számít aggodalomra okot adó hízásnak? Ha az ünnepek után maximum egy kilót szedtünk fel, még ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, ahogy visszaállnak a dolgos hétköznapok, a megszokott életritmus, könnyen megszabadulunk a kicsiny fölöslegtől. Ám ha ennél többet mutat a mérleg, sőt a súlyfelesleg kitartóan ragaszkodik hozzánk, érdemes végiggondolni, mit eszünk a leggyakrabban, hogyan csökkenthetnénk ételeink energiatartalmán, megtartva az oly hasznos tápértéket.
Mit takar a felirat?
Sajnos a light felirat mögött nem mindig az az összetétel bújik meg, amire számítunk. Elsősorban azt vegyük figyelembe, hogy a termék a cukor- vagy zsírszegénységre, netán mindkettőre vonatkozik-e. Ismeretesek olyan termékek, amelyekben mindkét összetevő elég nagy mennyiségben szerepel, ilyenkor többnyire csak az egyiket helyettesítik, mivel a technikai lehetőségek ezt teszik lehetővé. Az eredmény? Az eredetihez képest valóban kevesebb benne az energia, de vagy a zsír-, vagy a cukortartalom marad. Feltétlenül olvassuk el a feliratot, címkét, mielőtt eldöntjük, hogy megvásároljuk a terméket – ne hallgassunk a light feliratra!
A jogszabályok szerint a light felirat kizárólag olyan élelmiszerekre vonatkozhat, amelyek energiaértéke bizonyos százalékkal kevesebb, mint az azonos típusú termékeké. A kisebb energiatartalmat jobbára az élelmiszer zsír- vagy szénhidráttartalmának csökkentésével érik el, ez történik a light üdítőitalok egy részénél, amikor cukor helyett édesítőszert használnak, vagy amikor a margarinoknál a zsírmennyiséget csökkentik. Az így létrejött élelmiszer végül összességében kevesebb energiát tartalmaz, de a zsír- vagy cukortartalma még magasabb.
A néhány hete elkezdett diéta után jelentkező éhségrohamokra „bevált recept” egy-egy light étel elfogyasztása, ami csalóka, viszonylagos. Egyáltalán nem mindegy, hogy a termék valamelyik összetevője mihez képest csökkentett. Ugyanis a diabetikus áruk (lekvárok, édességek, csokoládék stb.) más termékkört képviselnek, édesítőszerrel készülnek, például 10 deka diabetikus csokoládé energiaértéke vetekszik a hagyományos csokoládééval.
Csak marketingfogás?
Előfordul, hogy a light jelzés semmi egyéb, mint piaci fogás, ami ellen nem védekezhetünk másképp, mint hogy tudjuk, mire van szüksége szervezetünknek a táplálkozáskor. Hibát követünk el, amikor a light élelmiszerek mellett viszonylag magas zsírtartalmú ételeket választunk, mondjuk, a diétás üdítő mellé sült krumplit vagy hot dogot.
Napjainkban szinte minden élelmiszernek van light változata, az üdítőktől az energiaitalokon át (micsoda ellentmondás!) az édességekig. Felmérések igazolják: ha egy csoportot megkínálnak light termékkel és annak hagyományos változatával, az előbbiből mindenki többet eszik, „hiszen abból lehet!”
Még rosszabbak a szénsavas könnyített hűsítők: gyorsabban felszívódnak, beindul az inzulinelválasztás, és vércukorcsökkentést előidézve hamarabb éhesek leszünk, hirtelen energiabevitelre kényszerülünk, előáll a többletfogyasztás. Ez tetéződik még azzal, hogy nincs felelősségérzetünk, sőt az a kényszerképzetünk, hogy éppen most vigyázunk az egészségünkre, tudatosan járunk el testtömegünk optimális megtartása érdekében. Emiatt az is megesik, hogy több energiát veszünk magunkhoz a szükségesnél.
Mentsvárunk
Nem élhetünk édes íz nélkül? Marad a cukorpótló, az energiamentes mesterséges édesítőszerek használata. Ezek valóban alkalmasak a light élelmek édesítésére, ilyen a többi között az aszpartám (Nutra Sweet, E 951), amelyet hatszázezer termékben használnak csaknem száz országban, az üdítőktől a felvágottakig. Jó, ha tudjuk: 180-szor édesebb a kristálycukornál!
Csak az éljen a használatával, akinek valóban szüksége van rá, így a nagymértékben elhízottak, vagy a cukorbetegek. Az ő táplálkozási rendjüket is érdemes átértékelni, meggondolandó, milyen édesítőszerekkel csapják be ízérzékelőjüket. Az állandó ellenőrzés dacára sem szabad túlzásba vinni ezek fogyasztását, be kell tartani a csomagoláson olvasható mennyiségi javaslatokat, törekedve a természetes alapanyagok használatára.
Mit együnk helyette?
A felvágottak, különféle húskészítmények helyett sovány csirke-, pulykasonkát vásároljunk. A krémesek, sütemények, száraztészták maradjanak a helyükön, jöhetnek a gyümölcsös, túrós csemegék, pudingok. A majonézt felejtsük el, helyette a joghurtos, kefires öntetekkel bolondítsuk meg salátáinkat.
A vaj, a margarin is elmaradhat, van helyettük light változat. A tejszín maradjon ki étrendünkből, a zsírszegény tejföl, a natúr joghurt jelenthet vigasztalást. Csak a sovány sajtok, zsírszegény túrók jöhetnek szóba, kivétel a tej, mivel a napi kalciumszükségletet nem érdemes kockáztatni néhány kalóriáért. A lightnak titulált csokoládé, joghurt gyakori kóstolgatása túlfogyasztásra ösztökél, odaveszhet karcsúságunk.
Járay Mari