Építsünk közösen betlehemet! Zugligeti Általános Iskola

Köszönhetően a felhívásnak sok gyerek talán először élhette át egy nagyobb közösségben a várakozással teli készülődés örömét. A mai gyerekek többsége nem ismeri a „várni” szó pozitív jelentését. A „várakozás” szó manapság a türelmetlenséggel, a „mikor lesz már kész”, a „miért nem most azonnal” fogalmakkal kapcsolódik össze a kis fejekben.
Ez a felhívás megismertette a betlehem készítőivel és talán másokkal is a „várni” szó szép jelentését is. Ezek a szavak például: örömteli, reményteljes.
A Zugligeti Általános Iskolában 17 család, a teljes család, azaz apa, anya és gyerekek készítették az iskola betlehemét. Több alkalommal munka, tanulás után gyűltek össze az iskola aulájában. Apukák fúrtak, faragtak, anyukák, nagyobb gyerekek készítették a szalmabábukat, a kisebbek agyagból formázták a báránykákat. Mindenki megtalálta a maga feladatát, és azt örömmel végezte a közös ügy érdekében.
A munkafolyamatok között két-három nap is eltelt, de addig is újabb és újabb ötleteket hoztak a gyerekek. Várták a napot, amikor folytathatják a munkát, várták a nagy mű elkészülését, és várták azt a pillanatot, amikor a „mi” betlehemünk mindenki örömére a helyére kerülhetett.
Több beszélgetés után igazán fontosnak azt tartjuk itt, Zugligetben, hogy példát mutathattunk a gyerekeknek összefogásban, önzetlenségben, fáradhatatlanságban, hogy egy nagyobb közösség örömet szerezhetett egy még nagyobb közösségnek. A kerületben sok helyen betlehemek álltak, és még azoknak a figyelmét is felhívták a békés, áldott ünnepre, akik egyébként a fáradtságtól, fásultságtól nem is gondoltak rá.

Hidegkúthy AntóniaEpitsunk_kozosen_betlehemet11