Építsünk közösen betlehemet! 314. Czuczor Gergely cserkészcsapat

Az ötletet, hogy „amatőrök” építsenek betlehemeket szerte a kerületben, először egy másik cserkészcsapat levelezőlistáján olvastam. Jelentkezőket kerestek a feladatra. Még el is játszottam magamban a gondolattal: „Milyen jó program lehet megépíteni egy őrssel (5-6 középiskolás) egy karácsonyi betlehemet. Rengeteg kihívással és kreatív ötlettel járó munka!”
Aztán itt abba is maradt a gondolatmenet, egészen pár héttel későbbig, amikor a saját plébániánkon keresztül érkezett a megkeresés: „Ideje akcióba lépnie a csapatnak, kell egy betlehem!” Nem gondolkodtunk sokáig a csapatparancsnokkal, ha a ministránsok bevállaltak egyet, a minimum az, hogy tartjuk a tétet!
Első feladatként belelkesítettük a csapat apraját-nagyját, és kiosztottuk a vezetőknek a megfelelő feladatot, kinek-mit tehetsége és kapacitása szerint. Hamar elképzeltük a terveket, amiket hosszú őrsgyűléseken keresztül rajzolgattunk, újragondoltunk és számtalanszor módosítottunk, hogy a folyamatosan jelentkező kihívásoknak megfeleljen a konstrukció. Gondolok itt a fedettségre, a megfelelő belmagasságra, a költség- és anyaghatékonyságra és nem utolsósorban a stabilitásra, hogy az idén oly keményre sikerült télnek is megfeleljen az építmény.
Majd egy másik őrstagom, akinek az anyukája bábjátékművészetet oktat, utánajárt otthon, hogyan is érdemes a megfelelő alakokat odavarázsolni a betlehembe. Még ma is rengeteg köszönettel tartozunk édesanyjának, aki számos hasznos tanáccsal és a megfelelő alapanyagokkal látta el a csapatot, és így valóban el is készülhettek a bábuk: Mária, József és a kis Jézus. Ugyanez az őrstagom, aki kivételes rajztehetséggel van megáldva, megfestette a három király és a pásztorok alakját egy-egy lepedőre, mi pedig oldalról selymekkel béleltük a betlehemünket.
Számomra az nyújtotta a legfelemelőbb érzést a tervezés–megépítés–felállítás során, hogy az egész csapat kivette részét a feladatokból. Mindenki egy azonos célért dolgozott. A nagyobbak építették meg, szögelték össze, fedték be; volt, aki órákat állt a kemény mínuszokban, hogy végig ott lehessen a felállításkor. A vezetők az építésben és a tervezésben dolgoztak, a csapatparancsnok az anyagok, fagerendák megvételében és azok rendszeres ide-oda szállításában közreműködött, amíg a legkisebbek pásztorjátékot tanultak, hogy csapatkarácsonykor előadhassák nekünk és a szülőknek.
Mint említettem, egy közös cél egyesített számos embert és akaratot, nemcsak a mi kis közösségünkben, de a kerületben mindenütt, és valahol erről is kell szólnia az ünnepnek. Remélem, a lelkesedés jövőre is megmarad, sőt, még több embert megfog ez az eredeti ötlet! Jó munkát!

Kempler SomaEpitsunk_kozosen_betlehemet14