Építsünk közösen betlehemet! Szent Kereszt-templom

Az együttmunkálkodás öröme – talán e szavakkal lehetne leginkább meghatározni a közösség betlehemállítását. Hiszen a legkisebbektől a legnagyobbakig szinte minden korosztály részt vett a munkafolyamatokban – ki-ki korának, képességeinek megfelelően. A gyerekek és az ügyes kezű anyukák a bábukat készítették ásványvizes palackokból, tarka ruhaanyagokból, gombokból, az apukák pedig a barlangot. Mert hiába volt minden tervezgetés, hogy mekkora alapterületű, magas és mély legyen a betlehem, a hagyományos kivitelezés helyett a szerencsés véletleneknek köszönhetően végül is barlang kerekedett ki a munka végére.
A véletlenek egy garázsban kezdődtek, ahol először is az apukák szemrevételezték, mi is az a nyersanyag, ami kéznél van, használható. Így alakult át a fellelt 20 méternyi baromfiketrec-háló barlangfallá, az évek óta ide-oda hányódó különböző méretű faanyag tartóléccé, mondhatnánk, szegletkővé. A hiányzó anyagok egy közeli textiláruházból és egy barkácscentrumból érkeztek.
A mindkét oldalon nyitott barlang nyílásait két 12 milliméteres, 4 méter hosszú betonvas tartotta. Ezek közé került a baromfiháló, amely felülről fenyőágakkal, belülről kék textíliával boríttatott. Míg a garázsban folyt a munka, a plébánián már száradtak a figuraformák. Ekkor még nem igazán látszott, hogy többek közt milyen remek Gáspár, Menyhért, Boldizsár kerekedik majd belőlük.
A hír, miszerint nem is betlehem, hanem barlang lesz a szálláshelyük, valósággal felvillanyozta a bábukészítőket, és nagy lelkesedéssel láttak a felöltöztetéshez. A legnagyobb fejtörést az okozta, miként is lehetne biztonságosan rögzíteni a figurákat, mert hát a nyitott barlang bizton számíthatott jelentős szélforgalomra. A félig vízzel telt palackok – vállalva a szétfagyás kockázatát – némi ragasztóval megsegítve végül is kiválóan dacoltak a decemberi, januári hófúvásos idővel, mert csak elvétve kellett felsegíteni a megfáradtakat. Igaz persze az is, hogy a MOM Park Bevásárlóközponthoz állított barlangot nemcsak a készítők, hanem az arra járók is gondozták, ápolták.
Így vált az egy kis közösség által készített szimbólum sokak – gyermeksétáltató anyukák, bevásárlásba siető apukák, érdeklődő tisztes korúak és fényképező külföldiek – közös ügyévé.

Matolcsy KálmánEpitsunk_kozosen_betlehemet19