Építsünk közösen betlehemet! Süni Óvodák

Először a Budai Oktatási Napon hallottunk az ötletről Pokorni Zoltán polgármester úrtól, mely szerint az adventi időszakban betlehem állítására hívja fel a kerület intézményeit. Amikor megjelent a pályázati felhívás, bogarat ültetett a fejünkbe és a gondolataink közé, hogy meg kellene próbálkozni ezzel a kihívással. Otthon többen állítunk betlehemet karácsony előtt, tehát ez nem jelenthet gondot. Kovács Zsuzsával, az óvoda vezetőjével közösen született meg végül az elhatározás – belevágunk.
Kutatómunkával kezdtük: a bibliai történet megismerése, a szereplők kilétének tisztázása, a kor viselete, életkörülmények, a betlehemi csillag eredete. A tervezés időszaka következett: a közreműködők felkutatása, felkérése, ki miben tud segítséget nyújtani. A szülők közösségét is tájékoztattuk terveinkről, rögtön érkeztek is felajánlások: állatok, anyag, ötletek, fizikai segítség stb. Nagy feladat volt a tervek elkészítése, a testek alapjának, a szereplők ruházatának, az állatok anyagának, az istálló formájának, anyagának, egyáltalán az egész alkotás méretének átgondolása. A kezdő lépést Zsuzsa tette meg – a szereplők fejéhez való gömbökre talált egy üzletben, és sok színes anyagra otthon.
Ettől kezdve szárnyalt a fantáziánk. A szereplők testét botokra erősített, méretre vágott szivacsokból készítettük gömbfejekkel, ezek után a felöltöztetésük következett. Dajkánk, Katica néni asztalos fia bölcsőt készített. Kertészünk, Péter bácsi és az orbánhegyis dajka nénik a közeli építkezésről faanyagot kértek a kunyhóhoz, és odaszállították az összeállítás helyszínére. Kollár Eszter édesapja és Péter bácsi volt a kivitelező, ők építették nagy szakértelemmel az istállót. Közben érkeztek a szebbnél szebb maradék anyagok, ruhadarabok a szereplők ruházatának elkészítéséhez.
A birkák testéhez gyapjúpárnákat Jucus néni és Edina néni hozott, míg óvodásunk, Vágó Benedek egy hatalmas játékbirkát ajánlott fel erre az alkalomra. Az állatok fejét papírmaséból készítettem, temperával festettem meg a jellegzetes állati pofákat, majd, hogy időjárásálló legyen, vastagon lelakkoztam. Szülők ruhákat, palástokat varrtak, Jucus néni pedig a bábuk kezeit. Készültek az arcok: a kis Jézus babaarca, Mária boldog-szégyenlős arckifejezése, hosszú haja, József, Gáspár és Menyhért férfias feje, a szerecsen király, Boldizsár sötétebb bőre. Zsuzsa kellékeket hozott, rézkancsót, „aranyövet” a szerecsen királynak.
A munka teljes egyetértésben zajlott, mindenki hozzáadta ötleteit, lehetőségeit. Rendkívüli büszkeséggel töltött el bennünket, hogy akik nem tudtak részt venni, azok is napról napra lesték, hogyan haladunk.
Az utolsó feladat a felállítás pontos helyszínének megtalálása volt, hogy a betlehem jól látható, mégis védett helyen legyen. Csak annyit tudtunk, hogy a Szent Orbán téren lesz a mi helyünk, ám hogy ott hol, azt nekünk kellett kitalálni. Többször tartottunk helyszíni szemlét, míg megtaláltuk a megfelelő helyszínt.
Szempont volt a kiválasztásnál a látogatottság, széljárás, esőverés és a megfelelő világítás.
És elérkezett a nagy nap. Gyerekek, óvó nénik szülők, Péter bácsi együtt vonultunk ki a felállítás helyszínére, és itt közös éneklés kíséretében közösen rendeztük be a Süni Óvodák által elkészített betlehemet, amelyre utolsó simításként került fel egy kis lámpás, hogy a sötétben is jól lehessen látni a benne lévőket. Az ünnepek közti napokon minden reggel és este a lámpagyújtást Edit nénivel és Zsóka nénivel végeztem. Mondanom sem kell, hogy a környéken sétáló polgárok mind örömmel vették, és köszönetüket fejezték ki, hogy ilyen szép betlehemet állítunk ki a környezetükben. Talán még vigyáztak is rá, mert semmi nem tűnt el, nem sérült meg.
Ez a néhány hét nagyon izgalmas volt a számunkra, hiszen ez volt az első ilyen nagyszabású, közös munkánk, alkotás, amiben szülők, óvónők, dajka nénik, gyerekek együtt vettek részt. A közös gondolkodás, a nevetések, tréfálkozások nagyon összekovácsolták kis társaságunkat. Némelyekről kiderült, amit eddig nem is tudtunk, hogy milyen ügyesen tud varrni, milyen kreatív, milyen szépen énekel, mennyire szeret alkotni. Sokkal közelebb kerültünk egymáshoz, jobban megismertük a másikat.

Zsóri Mónika
a Süni Óvodák fejlesztő óvodapedagógusa, projektfelelősEpitsunk_kozosen_betlehemet5