Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Megérkezett az újbor!

November második felében a legtöbb franciaországi vendéglőben ugyanaz a felirat olvasható: Beaujolais Nouveau est arrivé!, azaz: Megérkezett az új beaujolais! Alighanem a világ leghíresebb újboráról van szó, amelynek neve Franciahonban egyúttal egy borvidéket is jelöl. Mâccontól Lyonig húzódik ez a vidék, közbeékelve Chablais, Cote d’Or – ezt nevezik Burgundia szívének – és maga Beaujolais. Valamennyi helység Burgundiához tartozik, annak is a déli részén terül el.
A beaujolais világos, enyhén lilába hajló, könnyed ízvilágú ital. Szén-dioxidos erjesztéssel készül, ami csak fokozza frissességét. Nem hosszan, tölgyfahordóban érlelt nemes borral van dolgunk, tiszavirág életű nedű, legkésőbb a következő év húsvétjáig illik meginni. De éppen ez benne a szép: novemberben már érkezik a pótlás!
Megerkezett_az_ujborA franciáknál, s különösen a párizsiaknál, minden év november harmadik csütörtökén kezdődik az újborünnep. (Bár számos Párizst megjárt magyar azt állítja, hogy odakint nem átallnak már október végén újbort kóstolni.) Ilyenkor megtelnek az amúgy sem túl üres bisztrók, éttermek, vendéglők, és már-már hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ott helyben préselik a szőlőt is. A rossz nyelvek azt mondják, hogy a hatalmas igényeket már nem lehet az eredeti borral kielégíteni, és valami igazság lehet is ebben, mert egyre több a Loire vidékéről származó „beaujolais”.
Az újbor a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben kezdett divatba jönni. Sikerének oka a szőlőben és az előállítási technikájában rejlik. A burgundi borvidéken az egyszerű kékszőlő, a Gamay Noir a domináns, amiről tudni való, hogy a legjobb évjáratában sem kiemelkedő minőségű, ám annál bővebben termő fajta. A furfangos helyi vincellérek kieszeltek tehát egy jópofa történetet borkísérőnek, úgy gondolván, hogy a vidék és a bor ismert és keresett lesz. Igazuk lett!
Az új technológiát szénsav-macerációs eljárásnak hívják, ami abból áll, hogy az épp leszüretelt szőlőfürtöket – bogyózás és préselés nélkül – erjesztő tartályokba öntik, amelyeket feltöltenek szénsavval és erjesztő anyaggal. Az erjedés gyorsan lezajlik, miközben a szőlő megőrzi az eredeti illatát és zamatát, ráadásul csökken a keletkező csersav mennyisége. Az erjedés a sajtolás után az erjesztő kádakban fejeződik be, és novemberre elkészül az újbor.
A franciáknál törvény írja elő, hogy az adott év melyik novemberi napján éjféltől árusítsák a hegyek friss levét. Az első időpont november 15-e éjfél volt, ám később üzleti érdekek miatt a harmadik csütörtökre tették át a kezdetet. Hétvégére garantáltan hangulatba kerülnek az újborivók.
Ilyenkor tömegek keresik fel a vendéglőket, borkereskedéseket, hogy vegyenek egy-egy palackkal. Úgy mesélik, régebben a beaujolais-val telt teherautók éjfélkor indultak Párizsba, valóságos versenyt száguldottak egymással, ki ér előbb a fény városába.
Persze a franciák megadják a módját ennek is: a lyoni kiskocsmákban, éttermekben például párolt húsokat, kolbászokat, aszpikos sonkákat és friss sajtokat kínálnak a vendégeknek az ital mellé. A kóstolgatás ideje alatt kellemes, dallamos sanzonokat hallgatnak, és ismételgetik a helyi mondást: „Lyon városán három folyó folyik keresztül, a Rhône, a Saône és a beaujolais.”

- Járay -