Óvjuk gerincünket!

A manuális medicina gyakorlati alkalmazásáról, valamint a gerincoszlop és a belső szervek állapotának összefüggéseiről esett szó a Hegyvidéki Egészségklub októberi előadásán. Dr. Szolnoki Lajos háziorvos ismertetőjéből kiderült, hogy a csigolyák elmozdulása számos kóros tünet forrása lehet.

Magyarországon a gerinc elváltozásai népbetegségnek számítanak. Kevesen tudják, hogy az elmozdult csigolyák számos betegség, kóros állapot okai lehetnek, helyrerakásukkal pedig megszüntethetők ezek a diszfunkciók. A kézzel végzett diagnosztikus és kezelő fogásokból álló manuálterápia, azaz csontkovácsolás egyes esetekben nem csupán a tünetektől, hanem magától a betegségtől is képes megszabadítani a pácienst. A cél az ízületi rendszer helyreállítása, ami jótékonyan befolyásolja a szervezet egészének működését.
Bár a manuálterápiának nincsen mellékhatása, alkalmazása tumoros betegeknél, traumás eltéréseknél, gyulladásos folyamatok jelenlétekor, csontritkulásban szenvedőknél, vérzékenyeknél, agyi és érbetegségekben szenvedőknél ellenjavallott. A tapasztalatok szerint a mozgásszerv-rendszer kötőszöveti állományában lejátszódó gyulladásos folyamatokból adódó reumatikus panaszok jelentkezésekor a gerincproblémák mellett mindig gondolni kell gombás fertőzésre is.

Ismeretek

A manuálterápia sikeres alkalmazásának feltétele a gerinc megfelelő ismerete. A gerinc tulajdonképpen egy csontoszlop, amely a csontváz tengelyét alkotja. Harminchárom egymásra halmozódó csigolyából álló váz, amely erős, mégis hajlékony támaszt ad a törzsnek, ráadásul védelmet nyújt a benne elhelyezkedő puha gerincvelőnek.
A csigolyákat öt csoportra osztják: hét nyakcsigolyát, tizenkét hátcsigolyát, öt ágyékcsigolyát, négy összeforrott farkcsonti csigolyát és öt összeforrott keresztcsonti csigolyát különböztetünk meg egymástól. Utóbbi nem mindenkinél forr össze, ami születési rendellenesség, sokan itt „hordják” saját meg nem született ikertestvérük akár daganatot is okozható, visszamaradt szöveteit.
A gerincvelő a csigolyák hátsó részén lévő csatornában fut végig, az agytörzsből indul és az ágyéki gerincszakaszig tart. Innen, a gerincvelőből ágaznak el az idegek, amelyek mozgási üzeneteket küldenek, és irányítják a szervezet további részeit. A csigolyák a gerincoszlop hátulján a mozgást biztosító ízülettel kapcsolódnak össze, közöttük található a porckorong, amely elnyeli az ütődéseket.
Egy felnőtt ember gerince (annak anatómiai képe) négy alapvető görbületet tartalmaz: a háti és a keresztcsonti szakasz előre, míg a nyaki és az ágyéki rész hátrafelé konkáv. Ez a sajátos forma teszi lehetővé, hogy a gerincoszlop hordozza az emberi test súlyát.

Összefüggések

Az orvosi tapasztalatok szerint egyes betegségek bizonyos fajtái visszavezethetők a csigolyák rossz elhelyezkedésére, néha alig néhány milliméteres eltérés is működési zavart okozhat a belső szervekben. Hallás- és fülpanaszokat, fejfájást, migrént, magas vérnyomást, krónikus fáradtságot, szédülést, vagy akár idegösszeomlást is eredményezhet a nyaki egyes csigolya elmozdulása. Allergiák, orbánc, süketség, a vakság bizonyos esetei alakulhatnak ki a nyaki kettes, arczsába és ekcéma a hármas, szénanátha, valamint hurutok a négyes, hangszálgyulladás, rekedtség, torokgyulladás, általános torokköszörülés az ötös csigolya diszpozíciójából. A hatos csigolya kimozdulása nyakmerevedéshez, mandulagyulladáshoz, köhögési rohamokhoz vezethet, míg előfordulhat, hogy a pajzsmirigyproblémák, a váll fájdalmai és a sok bosszúságot okozó teniszkönyök kialakulása a hetes csigolyának köszönhető.
A gerinc egészsége érdekében igyekezzünk helyes testtartásban aludni! A lényeg az, hogy fejünket kissé hátrafeszítve, egyenesen feküdjünk, az ágyban ne olvassunk, és ne nézzünk televíziót. Ha így teszünk, alvás közben gerincünk kilazul, a csigolyák akár maguktól is a helyükre csúsznak.
A sorban következő törzsi egyes csigolya zavarai nehéz nyelést, karfájdalmakat, az ujjak merevségét és ízületi gyulladásokat okozhatnak, míg az alsó légúti betegségek, tüdőgyulladás, asztma, torokgyulladás – állandó köhögés, köhécselés – a törzsi második, a rövid, szapora légzés és elsavasodás a harmadik, a bordaproblémák, a mellhártya betegségei pedig a negyedik csigolya rossz illeszkedésére utalhatnak. Komoly elváltozások, anémia, vérképzési problémák, alacsony vérnyomás, szívritmuszavar léphet fel a törzsi ötös, funkcionális szív- és hasnyálmirigy-betegségek a hatos, keringési rendellenességek, fekélyek, emésztőszervi gyulladások a hetes, epe és májpanaszok, kövesedés és övsömör a nyolcas csigolya elmozdulása miatt alakulhat ki. A kövesedés egyébként rendszerint hajlam kérdése, amit az epe, valamint a vese „tornáztatásával” – reggel egy kanál olívaolajt kell tenni a nyelv alá, majd lenyelni – csökkenteni lehet.
Gyakran kicsúszik a helyéről a kilences csigolya, ami a kalcitonin beépülésének problémáihoz vezethet. Ennek köszönhetők a csontritkulás és a csontlágyulás, illetve a hideg végtagok. Jó tudni, hogy a hús- és csokoládébevitel csökkentése segít a csontritkulás megelőzésében. Gyomorbántalmak, gyomorégés, emésztési zavarok jelentkezhetnek a tízes, bőrgyulladások, ekcéma, artériás meszesedés, vesepanaszok a tizenegyes, reuma, meddőség, felszívódási zavar, nyirokkeringési pangás és felfúvódás a tizenkettes törzsi csigolya zavarával összefüggésben.
A lumbális egyes székrekedést, vastagbélrenyheséget, a kettes visszérgyulladást, elsavasodást, medencegyulladást, a hármas hurutot, vizeletcsepegést, potenciaproblémákat, a négyes isiászt, lumbágót, nehéz vizelést, csípőkopást, az ötös csigolya pedig visszereket, lúdtalpat, lábgörcsöket, térdpanaszokat okozhat. Az ágyéki csigolyák első része a keresztcsonti és ülőidegi fájdalmakért, második része az aranyér kialakulásáért és a farokcsonti fájdalmakért tehető felelőssé.

Ám.