Erzsébet-emlékek

A János-hegy legnevezetesebb látogatója Erzsébet királyné volt, róla nevezték el ugyebár a kilátót. Nem véletlen, hogy ilyen környezetben álló épületnek lett a névadója, hiszen a dáma nagyon kedvelte a természetet. Kevesen tudják, hogy a Visegrádi-hegységben, a Királykunyhó nevű erdőőri házban is többször megfordult, és mára igen magasra nőttek azok a fenyőfák, amelyeket ő ültetett el ott. Ma ezt tábla jelzi.
Erzsébet carrarai márványból készült mellszobrát a kilátó bejáratával szemben helyezték el, ezt Stróbl Alajos még a királyné életében, természet után mintázta meg. A kilátó megnyitásakor az akkori székesfővárosi polgármester, Bárczy Gusztáv a toronnyal együtt a szobrot is átvette a főváros gondozásába. amely már rég nem látható ezen a helyen. Az idők folyamán megsérült, jelentős költséggel restaurálták, és most bárki megtekintheti a Budapesti Történeti Múzeum állandó várostörténeti kiállításon.
A Jánoshegyi úton, ha a Normafától megyünk, bal kézre, ahol most is pihenőhely van, állt egy másik Erzsébet-emlék is. Nyers kövekből sziklaszerűen összerakott talapzatra horganyzott mellszobor került, amelyet szintén Stróbl Alajos készített. Glück Frigyes a saját költségén már 1906-ban felállíttatta, tehát korábban, mint a kilátóban lévőt. Sajnos, ezt a szobrot a bronz értékesítése céljából 1933-ban ellopták és összetörték.Szaz_eves_a_Janos-hegyi_Erzsebet-kilato7