szavazas

A Helyi Választási Iroda tájékoztatója - általános tudnivalók a szavazásról és a szavazás menete

A Helyi Választási Iroda tájékoztatója az önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. október 3. napjára kitűzött választásával kapcsolatban.

Általános tudnivalók a szavazásról és a szavazás menete

Szavazni 2010. október 3-án, vasárnap 6 órától 19 óráig a lakóhely (vagy igazolás alapján a tartózkodási hely) szerinti szavazóhelyiségben lehet. Szavazatot kizárólag személyesen lehet leadni.

A szavazókörben csak az a választópolgár szavazhat, aki személyazonosságát és lakcímét a jogszabályban előírt módon igazolja, és a szavazóköri névjegyzékben szerepel, vagy érvényes igazolással a bejelentett tartózkodási hely szerinti szavazókörben a névjegyzékre felvették. (A névjegyzékről a 2010. augusztus 24-én, az igazolásokról és az igazolással történő szavazásról pedig a 2010. szeptember 7-én megjelent Hegyvidék-lapszámban részletesen olvashatnak.)

A választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas érvényes okmányokat és az értesítőt. Az értesítő hiánya nem akadálya a szavazati jog gyakorlásának, de a szavazás menetét gyorsabbá teheti.

A személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas okmányok a következők lehetnek:

- „régi típusú”, lakcímet is tartalmazó személyi igazolvány. Ha a választópolgár 2000. január 1. után új lakcímet létesített, úgy a régi igazolványa mellé lakcímigazolványt (lakcímkártyát) is kapott, ebben az esetben mind a kettőre szükség van.

- új (kártya alakú) személyazonosító igazolvány, amely azonban csak a személyazonosításra alkalmas, mellé mindenképpen szükséges a lakcímigazolvány is,

- útlevél és lakcímigazolvány,

- 2001. január 1-jét követően kiállított kártya alakú vezetői engedély – jogosítvány – és lakcímigazolvány.

Lényeges követelmény, hogy a fenti igazolványoknak érvényesnek kell lenniük, lejárt igazolvánnyal a szavazatszámláló bizottság nem engedi szavazni a választópolgárt.

Azok a választópolgárok, akik a fenti okmányok egyikével sem rendelkeznek, személyazonosságukat kártya alakú ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is igazolhatják, a lakcímet pedig a lakcímigazolvány igazolja, vagy a lakcímbejelentéskor kapott átvételi elismervény.

A személyazonosság és lakcím vizsgálata után a szavazatszámláló bizottság ellenőrzi, hogy a szavazni kívánó szerepel-e a névjegyzéken, illetve a bejelentett, érvényes tartózkodási helye a szavazókör területéhez tartozik-e, vagy hogy rendelkezik-e a szavazókörbe szóló érvényes igazolással.

Amennyiben a választópolgár nem tudja a személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, vagy a névjegyzéken nem szerepel – és igazolással a szavazókör névjegyzékébe nem is vehető fel, mert például időközben a tartózkodási helye megszűnt vagy érvénytelenné vált –, őt a szavazatszámláló bizottság visszautasítja, és így nem szavazhat.

Ha a szavazásnak nincsenek törvényi akadályai, a bizottság lepecsételi és átadja a 4 különböző szavazólapot (önkormányzati képviselő-, polgármester-, főpolgármester-, fővárosi közgyűlési listás választás), továbbá egy borítékot a választópolgárnak, aki a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapokat átvette. A szavazólapokon a jelöltek ábécésorrendben, a fővárosi listák előre kisorsolt sorrendben szerepelnek.

A szavazólapok kitöltéséhez szavazófülke áll rendelkezésre, ennek használata viszont nem kötelező. Ha a választópolgár nem tud olvasni, testi fogyatékossága vagy egyéb ok miatt akadályozva van a szavazásban, másik választópolgár, ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság segítségével adhatja le a szavazatát.

A mozgásában gátolt választópolgárt – írásbeli kérésére – a szavazatszámláló bizottság 2 tagja mozgóurnával keresi fel. A mozgóurnára vonatkozó írásba foglalt igényeket a szavazás napját megelőzően a Helyi Választási Irodához, a szavazás napján az illetékes szavazókör szavazatszámláló bizottsághoz – lehetőleg a délelőtti órákban – kell eljuttatni.

Érvényesen szavazni csak a hivatalos és pecséttel ellátott szavazólapon szereplő jelöltre vagy listára, a nevük melletti körbe tollal írt két egymást metsző vonallal lehet.

Érvénytelen az a szavazólap,

- amelyen nincs hivatalos bélyegző,

- amely egynél több szavazatot tartalmaz,

- a választópolgár egy jelöltre vagy listára sem szavazott,

- toll helyett ceruzával töltötték ki a szavazólapot.

Érvénytelenek továbbá azok a szavazatok is, amelyeket

- nem a jelölt vagy a lista melletti körbe tollal írt két egymást metsző vonallal adtak le, még abban az esetben is, ha egyébként a választópolgár szándéka egyértelműen kiderül,

- kiesett jelöltre adtak le.

Ha a választópolgár a szavazólap kitöltését elrontotta, és ezt még az urnába helyezés előtt jelzi, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, és helyébe új lapot ad ki, erre azonban csak egy alkalommal kerülhet sor.

A kitöltött szavazólapokat a választópolgár borítékba teszi, és az urnába helyezi.

A szavazóhelyiségben csak a választójog gyakorlásához szükséges ideig lehet tartózkodni.

A szavazás lezárása után – 19 órától – a szavazatszámláló bizottságok megállapítják a szavazóköri eredményeket, az erről készült jegyzőkönyvek összesítése után az illetékes választási bizottságok megállapítják a szavazás eredményét: a helyi képviselők és a kerületi polgármester tekintetében a Helyi Választási Bizottság, a fővárosi közgyűlés tagjainak és a főpolgármester választása esetében pedig a Fővárosi Választási Bizottság hirdeti ki a végeredményt.

Dr. Tusor Gabriella
a Helyi Választási Iroda vezetője