Táncolt a világ a Sportmaxban

Amikor odaértem, már javában állt, ha nem is a bál, de az a Világtáncfesztivál és Workshop, aminek a Sportmax Hegyvidék épülete adott otthont. A bejárati karzatról figyeltem a táncosnőket, és partnereiket, hogyan táncolták a Latino Show-t. Voltak, akik feszülten figyeltek, mások – a legkülönbözőbb korosztályból valók – sziporkázó, pillangós ruhacsodákban, vagy borotvaélesre vasalt nadrágban, a világról megfeledkezve gyakoroltak egy talpalatnyi helyen. Megint mások ágaskodva, lesve vártak sorukra.
Rám mosolygott a szerencse, egy szolidan elegáns úr állt meg mellettem, aki csak szakmabeli lehetett. Így találtam rá Szántó Péterre, a Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség elnökére, aki egyben az International Dance Organization (IDO) alelnöke is. Tőle tudtam meg, hogy a szövetség a Casa de la Música vezetőivel – Zsarnóczky Martinnal és egy nemzetközileg elismert táncossal, Zsámboky Marcellel – közösen voltak e rangos esemény szervezői, létrehozói a több mint hetven tagországot számláló IDO égisze alatt.
– A magyar szövetség megalakulása óta célunk a divat- és sporttáncok hazai megismertetése, népszerűsítése – tájékoztatott Szántó Péter. – Szakmai munkánkat elismerik és értékelik nemzetközileg is, köszönhetően versenyzőink sikereinek és az általunk rendezett nemzetközi versenyek színvonalának. Táncosaink évről évre kiválóan szerepelnek a különböző tánckategóriák világversenyein. A világranglistán megalakulásunk óta a legjobbak közé tartozunk. A nemzetközi szövetség több alkalommal adott hazánknak rendezési jogot Európa- és világversenyekre. A mostani, budapesti nemzetközi verseny a tizennegyedik, amihez a nevünk kötődik, és biztos vagyok benne, hogy egyszer-kétszer megszólal majd a magyar himnusz. De ebben az évben, október 28. és 31. között még rendezői leszünk Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában a showtáncok világ- és Európa-bajnokságának.

Honnan és hányan érkeztek a versenyzők?

– Tizenhat országból 288 pár nevezett be a nemzetközi megmérettetésre, a hazai ranglistaversenyen pedig az indulók száma ennek majd’ kétszerese. A két nap alatt világbajnokság zajlik Amerikai Mambó, Latino Show, Rueda de Casino és Salsa kategóriában, Európa-bajnokságot hirdettünk meg Argentin Tangó, Bachata és Special Couple Dance számokban. Világkupa-helyezések dőlnek el Disco Hustle-ban, Foxban, Swingben, Jitteburgban és Mixing Bluesban.

Sportról vagy táncról van szó?

– Véleményem szerint mindkettőről. Sportnak kell tekinteni, mert mindegyik tánckategória komoly fizikai erőnlétet, edzettséget igényel. A koreográfiák közönség előtti bemutatásának viszont művészinek, szemet gyönyörködtetőnek, megnyerőnek kell lennie. Ma ugyan vita van a versenytáncok megítéléséről, de remélhetőleg hamar megtalálják a kompromisszumot, és a vitatkozók elismerik a mindkét oldalhoz tartozást. Már csak zárójelben merem megjegyezni, hogy komoly küzdelem folyik a NOB-nál az olimpiai sportágként való elfogadtatás miatt.

Hogy lesz valakiből vérbeli versenytáncos?

– A gyakorlat igazolja, hogy már gyermekkorban érdemes elkezdeni a táncot. Sok jó lehetőség van az alapok elsajátítására, ahol elválik, „miből lesz a cserebogár”, kiből lehet versenyzőt nevelni. Ma mód van az alapismeretek elsajátítására művészeti iskola keretein belül, sporttánc-egyesületeknél, kluboknál. A versenyzésre pedig több szövetség is lehetőséget biztosít. Ebben az évben részt vettem egy országos gyermek-tehetségkutató zsűrizésében. Az első budapesti verseny alkalmából rögtön kiszúrtam egy tizenegy éves budapesti gyermekpárost, amely fergeteges latin show-t mutatott be. Nem lehetett mást nézni, csak őket. Most itt vannak, és akár a világbajnoki címre is esélyesek!

Ekkor indult a juniordöntő a Latino Show-ban. Másodiknak konferálták fel Nagy Edit Lillát és Perendi Mátyást, a felfedezetteket. Lilla – sokkal jobban szereti, ha Editnek szólítják – apró lábán sikkes, magas sarkú topánban, flitterrel beszórt profi táncos ruhában libbent a világot jelentő deszkákra. A harmadik sasszéjával és az első mosolyával rabul ejtette a nagyérdeműt. Ringó csípővel, rezgő szempillákkal, huncutul pillantott mindenkire.

Perendi Matyi állig feketében tette-vette, kapta, emelte táncosnőjét. A záró emelésnél frenetikus hangorkán és tapsvihar tört ki.

Hol tanultatok meg ilyen remekül táncolni? – kérdeztem, ahogy lejöttek a színpadról.

– Több helyen! – válaszolták egyszerre, még a levegőt kapkodva.

– Én a Happy Dance-ben – mondta Edit.

– Most együtt táncolunk a Fuego KMT Sportegyesületben, Laki Dóra tanította be nekünk ezt a számot – magyarázta Matyi.

Mennyi idő alatt?

– Három hét! – vágta ki büszkén Edit.

– Még Siófokra is lejártunk! – tette hozzá Matyi. – A tanárnőnk ott dolgozott, s nekünk mindennap volt edzésünk. A szüleink váltva, autóval vittek le, még szeptember elején is.

– Hát… El kellett kéredzkednünk az órákról… – sütötte le szemérmesen hatalmas szempilláit Edit. – De elengedtek, tudták, hogy táncversenyre készülünk. Persze a lányok irigyek ilyenkor… De én táncosnő szeretnék lenni!

Hogy lesz egy fiú táncos? – kérdeztem Mátyást.

– Eleinte fociztam a szüleim unszolására, otthon csak úgy magamtól táncoltam szilveszterkor a tévébeli zenékre. Szerintük nem volt ritmusérzékem. De kifejlődött! Anyukám elvitt egy balettórára. „Na, ide többet nem jövünk!” – jelentettem ki. Ez a tánc, ez a társas, versenyes, ez jó!

Nem cikiznek az osztálytársaid?

– Dehogyis! Most is itt van egyikük… Egész biztos, hogy táncos leszek! – zárta egy magabiztos mosollyal rövid beszélgetésünket Perendi Mátyás.

Újból feldübörgött a zene, újabb párok készülődtek. Késő este zajlott az eredményhirdetés. Még visszanéztem a nézőtérre, Nagy Edit Lilla félig leeresztett, fáradt pillákkal ült nagymamája ölében. Lába a földet érte, éppen elnyomott egy ásítást.

Másnap délelőtt tudtam meg, hogy megnyerték a junior-világbajnokságot Latino Show és Amerikai Mambó kategóriákban.Tancolt_a_vilag_a_Sportmaxban

Járay Mari