Batthyany_Laszlo_peldat_mutat

Batthyány László példát mutat

Húsz esztendővel ezelőtt vette fel a Mátyás király úton működő vakok római katolikus gyermekotthona Batthyány László nevét, akinek boldoggá avatási eljárása épp nyolc éve fejeződött be. Ebből az alkalomból ünnepi műsort szervezett az intézmény, amelyen felidézték névadójuk példamutató életét és munkásságát.

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. Az 1931-ben elhunyt orvos boldoggá avatási eljárása 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, ennek folytatását azonban 1945 után a politikai helyzet nem tette lehetővé. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben, végül II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá.
Ennek nyolcadik évfordulóján a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános Iskolája ünnepi megemlékezést tartott. Műsort adtak az intézménybe járó gyerekek, akik zenés, szöveges előadásban közösen mutatták be a névadó orvosi, családapai és közösségi hivatását. Ezt követően Fehér Anna igazgató gondolatait ismerhettük meg arról, miért Batthyány László nevét vették fel húsz évvel ezelőtt. Mint megtudtuk, nagy hatást gyakorolt rá Batthyány életéből a mély, szoros, rendszeres Isten-kapcsolat, orvosi hivatásának magas szintű teljesítése, a szegények felkarolása, valamint családszeretete. Ezért már a gyermekotthon alapításakor kérte Lékai László bíborost, hogy Batthyány Lászlóról nevezhessék el az intézményt, de erre politikai okokból csak a rendszerváltást követően nyílt lehetőség.
Anna nővér szerint példaértékű Batthyánynak az Istenbe vetett bizalma. Hozzá hasonlóan a gyermekotthon munkatársai is rendszeresen megtapasztalhatják Isten szeretetét – példaként említette a magánszemélyek, vállalatok, plébániai közösségek közreműködését, akik a gondviselés eszközeként segítik szolgálatukat.
Batthyány-Strattmann László abból a Batthyány családból származott, amely hosszú évszázadokon át jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. 1870. október 28-án Dunakilitin született, apja, József gróf Moson, később Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánja volt. A neki való pályát nem találta meg azonnal; eleinte Bécsben különféle tárgyakat hallgatott, a többi között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Ebben az időszakban ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel, akit 1898-ban vett feleségül, boldog házasságukból tizenkét gyerek született.
Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben (ma Kittsee, Ausztria). Orvosként is folyamatosan képezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett. Nagybátyja halálakor, 1915-ben megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet, ekkor költözött családjával a körmendi kastélyba, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.
Batthyánynál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg, és beutalták a bécsi Löw-szanatóriumba, itt halt meg 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron (ma: Güssing) temették el, a Batthyány-család kriptájában.

z.