Az_ovoda_vagy_iskolakezdesre_lelekben_is_fel_kell_keszulni

Az óvoda- vagy iskolakezdésre lélekben is fel kell készülni

A legtöbb család életében komoly lelki erőpróbát jelent, amikor a kisgyerek először megy óvodába vagy iskolába. Ekkor lezárul egy korszak, s átveszi helyét egy új, amit eddig csak kívülről láttunk. Olyanfajta első elengedése ez a gyereknek, amire tanácsos érzelmileg és tudatosan is felkészülni. Jávorné dr. Kolozsváry Judit gyermekpszichológust arra kértük, segítsen ebben a felkészülésben.

Mi a legfontosabb tanácsa a szülők számára?

– Elsősorban az, hogy mindenképpen bízzanak meg abban, akinek odaadják gyermeküket! Ezt a bizalmat a gyereknek is éreznie kell, mert akkor azt is érezni fogja, hogy biztonságban van az új környezetében, és nem kell félnie semmitől. Nagyon fontos az is, hogy ne akarja a szülő ellenőrzés alatt tartani a pedagógust, ezt megteszi helyette a szakmai felügyelet.

Vagyis nem tanácsolja, hogy mobilon ellenőrizzen az anyuka?

– Pontosan, a leghatározottabban ellenzem, mert a hívások csak ártani tudnak: visszafordíthatatlanul megromlik a bizalom a gyerek és a pedagógus, valamint a szülő és a pedagógus között! El kell fogadni, hogy az új környezet új szabályokat, új követelményeket is jelent.

Mit tanácsol az óvodások szüleinek?

– Főleg azt, hogy időben vigyék be a gyereket az óvodába, mert a reggeli közös játék nélkülözhetetlen ahhoz, hogy barátságokat kössön, részévé váljon a közösségnek. Ha nem akarja a szülő egész napra az óvodában hagyni gyermekét, inkább ebéd után vigye haza. Ez azért nagyon fontos, mert az ekkor kötött barátságok előképei a felnőttkoriaknak.

Mennyire célszerű részt venni a leckeírásban, kikérdezésben?

– Erről mindenképpen szükséges a pedagógussal is konzultálni, de a gyereknek éreznie kell azt is: a szüleinek fontos, hogy ő iskolába jár, fontos nekik mindaz, amit csinál. Ezért eleinte minden délután együtt nézzék át az iskolatáskát, a füzeteket, a tolltartót, a házi feladatokat, hogy a gyerek érezze, közös a felelősség, nem egyedül kell mindennel megbirkóznia. Később, a második félévben ezen már lehet lazítani, amolyan ránézésként ellenőrizni, valóban boldogul-e. De ki kell alakítani az otthoni napirendet is, aminek nélkülözhetetlen része, hogy a gyerek eleget pihenjen, időben, legkésőbb nyolc óra körül feküdjön le – hétvégén is! A rendszeresség és kiszámíthatóság biztos kapaszkodó lehet a gyereknek és a szülőnek egyaránt.

A.