Adventi vásár: megszokott hangulat, frissülő kínálat

Az idei adventi vásár megnyitója a Csillagszemű táncegyüttes fergeteges bemutatójával kezdődött. A többszörösen kitüntetett, egyebek mellett Prima Primissima-díjas néptánccsoport a hideg ellenére is forró hangulatot varázsolt a színpadra.
Az ünnepélyes vásárnyitó Kovács Lajos alpolgármester köszöntőjével folytatódott, aki elmondta: kilenc esztendeje még sokan kétkedtek, érdemes-e a Hegyvidéken karácsonyi vásárt szervezni, ám az eltelt idő alatt beigazolódott, hogy van létjogosultsága a rendezvényekkel egybekötött ünnepi árusításnak.
„A mostani vásár különleges többlettartalmat is kapott, hiszen december első hétvégéjére ajándékgyűjtési akciót hirdettünk – mondta Kovács Lajos. – Olyan meglepetéseket, ajándékokat várunk, amik bár elférnek egy cipős dobozban, mégis nagy örömet szerezhetnek a megajándékozottaknak. Az adományokat eljuttatjuk a rászoruló családokhoz, hogy nekik is bőségesen legyen mit a fa alá tenniük szentestén.”
Az ezúttal is meghirdetett rajzpályázaton a „Föld karácsonya” témakörben küldhették be munkáikat a hegyvidéki gyerekek. A szebbnél szebb, képeslapméretű karácsonyi rajzok a vásár ideje alatt láthatók a pódium falán. A verseny győzteseinek Fonti Krisztina alpolgármester gratulált és adta át az okleveleket, jutalmakat.
A pályázatra tizennyolc kerületi intézmény óvodásai és diákjai jelentkeztek, és azok is kaptak emléklapot, ajándékot, akik nem értek el helyezést.

– Sok olyan programunk van ebben az időszakban – mondta az alpolgármester –, ami azt szolgálja, hogy advent tényleg a felkészülés, a ráhangolódás ideje legyen. Amikor azzal is tudunk foglalkozni, hogy elmélyüljünk az ünnep lényegében, s ne csak azzal töltsük az időnket, hogy munka után a plázákba szaladgálunk beszerezni az ajándékokat.

Mert itt is sok minden kapható?

– Mert nem csak a vásárlásról szól, vagy kell szólnia ennek az időszaknak! Ezért vannak advent minden hétvégéjén olyan programok, amelyek a családoknak szólnak, és tartalommal töltik meg ezt a hónapot.

Az elmúlt évben számtalan olyan rendezvény volt a Hegyvidéken, ami a családokat szólította meg. Miért fontos ez az önkormányzatnak?

– Mert a család valóban a jövőnk záloga – miként az egyik legutóbbi rendezvényünk szlogenje is megfogalmazta –, egész életünket és jövőnket a család határozza meg. Ezért fontos, hogy jó hátteret biztosítson minden tagjának. A felnőttnek, hogy munka után hazatérve békés hátország fogadja, a gyerekeknek, hogy boldog és kiegyensúlyozott légkörben, igazi értékeket megismerve nevelkedjenek. Ehhez nélkülözhetetlenek az olyan hagyományok is, amilyenekkel itt, az adventi vásáron találkozhatnak. Nagyon fontosnak tartom, hogy a karácsonyi készülődés erről is szóljon, ne csak a listák készítéséről.

A vásárba nem is érdemes listával indulni, úgyis azonnal számtalan olyan dologgal találkozhatunk, ami érdekesebb, ötletesebb, mint amiket otthon összeírtunk magunknak. A gyerekeket például már az első napon alig lehetett elcipelni a hagyományos, faragott fajátékoktól.

– Ne ugorj el előle, az a lényeg hogy elkapd a pörgettyűt! – mondta az árus a kisfiúnak, aki először nem tudta mire vélni a kis propelleres eszközt, aztán pedig már abbahagyni sem akarta az utána való ugrálást.

Kishúgának inkább egy apró, kerekes jármű tetszett meg.

– Ez a bicikli mit tud? – kérdezte az eladótól.

– Az nem bicikli, nézd csak meg, hány kereke van! – figyelmeztette a kereskedő.

– Három… Tényleg, akkor ez a tricikli? Apu, vegyük meg!

A felkiáltás sokszor elhangzott, s bizonyára el is hangzik még a karácsonyig tartó adventi vásáron, ahol nemcsak fajátékokat, de kézzel készített babákat, igazi karácsonyi csemegéket is kaphatnak a gyerekek. A felnőttek szebbnél szebb ünnepi gyertyák, kézzel faragott konyhai eszközök, kerámia- és kőedények, üveg ékszerek, irha- és bőrkesztyűk, sapkák, papucsok és kabátok, hímzett és szőtt textíliák, kézi készítésű szappanok, finom borok és mézeskalácsok között válogathatnak.

Gál Zsolt gyertyaöntő négy éve vesz részt a hegyvidéki vásáron. Felesége érdeklődésünkre elmondta:

– Szigetszentmiklóson lakunk, korábban más, nagyobb karácsonyi vásárokra jártunk árusítani. Négy éve egy ismerősünk ajánlotta, hogy jöjjünk el ide, s nem bántuk meg, hogy hallgattunk rá, azóta mindig itt vagyunk.

Miért jobb ez, mint a korábbi helyek?

– Egyrészt nagyon barátságos áron lehetséges a helyfoglalás, de szeretünk is itt lenni. Nincs az a darálószerű, nagy rohanás, az emberek kedvesek, sokszor még beszélgetünk is, meg-megkérdezik például, hogyan készítjük a gyertyákat, miből vannak.

Nem viaszból?

– Á, régóta nem! Viaszgyertyát már nagyon kevesen készítenek. Tavalyelőtt például Oszter Sándornak, a színésznek meséltük el, hogy parafint használunk, abba tesszük a szárított virágokat, gyümölcsöket. Igaz, hogy ezek nem cseppmentes gyertyák, azokban sztearin van, de attól meg befehéredik a gyertya, és nem látszik, ami benne van. És szerintünk is szebb, amikor látszik, ha a cseppjei lefolynak.

Kovács Lajos alpolgármestert arról kérdeztük, miért érdemes megrendezni a karácsonyi vásárt.

– Nyolc évig szinte kizárólag visszatérő árusok voltak, most érkeztek először új kereskedők is. Ez jó, mert így frissült a kínálat, új ötleteket találhatunk az ajándékozáshoz. Azt vettük észre, hogy a lokálpatrióta hegyvidékiek szívesebben is jönnek ide beszerezni a karácsonyi ajándékokat. Az önkormányzat számára pedig a legfontosabb, hogy az ilyen rendezvények által is erősödjön a hegyvidékiek közössége.

A nagy adventi koszorú körül – amelyen Kocsis István atya, az Istenhegyi Szent László Plébánia plébánosa gyújtotta meg az első gyertyát – különböző népi vásári játékokon, a jurta sátorban kézműves-foglalkozásokon próbálhatják ki ügyességüket a gyerekek, ha pedig megéheznek, a számtalan ízesítésű kürtőskaláccsal, vagy a kemencében sült langallóval csillapíthatják étvágyukat.

Az ínycsiklandó finomságok és igényes portékák mellett gazdag programok várják a vendégeket. Koncertek, óvodások műsora, játszóház, póni mesefogat, marcipángyurmázás éppúgy lesznek a következő szombatokon és vasárnapokon, mint például állatsimogató, tűzzsonglőrök bemutatója és népdaldélután. A hét legutolsó napján pedig egy-egy újabb lángocska gyullad fel, hogy a bűnbánat három gyertyája után advent utolsó vasárnapján a negyedik, a remény lángja tegye teljessé az eljövetelre várakozás misztériumát.

Antal Ildikó