Banan_a_kertben_es_a_lakasban

Banán a kertben és a lakásban

Kevés növény futott be akkora karriert az utóbbi évtizedekben, mint a banán. Gyümölcsét repülőgépek százai szállítják a világ számtalan pontjára, s méltán kedvelt dísznövény, amely kertben vagy a lakásban bizonyítja rendkívüli növekedési erélyét.

A banán sok szempontból különleges. Legszembetűnőbb tulajdonsága talán mégis a gyümölcs magnélkülisége. Hogyan lehetséges ez, és miért? A ma termesztett banánok két délkelet-ázsiai faj kereszteződésével jöttek létre. Így a trópusi világ minden szegletében növekvő banánok mindegyike ezekre a szülőkre vezethető vissza, ilyenformán az egymástól sok ezer kilométerre élő növények genetikailag majdnem, vagy teljesen azonosak (klónok) lehetnek.
Ennek veszedelmes következménye, hogy a banánt károsító betegségek és kártevők gyorsabban tudnak terjedni a termesztett banánok között, mint a vad változatoknál. Jótékony hatása pedig, hogy a termesztett banán triploid, azaz – szemben az embernél jellemző kétszeres, vagy az állat- és növényvilágban szélesen elterjedt négyszeres kromoszómamennyiséggel – a sejtjeiben háromszoros kromoszómakészletet rejt. Ezért (tudományosan partenokarpnak nevezett) termései megtermékenyítés nélkül fejlődnek és magtalanok. Szaporításának szerencsére van más, könnyen kivitelezhető módja: a sarjak leválasztása.
A banán (Musa) nemzetség 50 fajt foglal magában. Ezek lágy szárú, mégis fára emlékeztető megjelenésű növények, amelyek akár 50 kilogrammos fürtökben is hozhatják terméseiket. A jól ismert, leggyakrabban zöld vagy sárga, hajlott bogyótermések tulajdonképpen áltermések, mert a termőn kívül a virág más részei is szerepet játszanak kialakulásában.
A széles rokonság ellenére a termesztett banánok között egyeduralkodó a Cavendish fajta, ez adja a világ mintegy 100 millió tonnás éves termelésének zömét. A legnagyobb termelő India, a hagyományos közép-amerikai „banánköztársaságok” ma már csak nevükben emlékeztetnek a jelentős termésmennyiségekre. Szerencsére itt a mennyiségi termelés helyett egyre jobban terjed a méltányos körülmények közötti (Fair Trade) és a környezetet nem károsító (Rainforest Allience) termesztés. Az ilyen matricákkal igazolt banánokat már nálunk is meg lehet vásárolni.
A banán nagy tápértékkel bír, különösen magas a B6- és C-vitamin-tartalma, illetve sok benne a magnézium és a kálium. Ez utóbbinak köszönhetően a gyümölcsök között magas természetes radioaktivitás is jellemzi.
A dísznövényként termesztett banántól nem várható (még a törpe változattól sem), hogy a mi éghajlatunkon – üvegházon kívül – termést érleljen. Nem is baj, hiszen a termést követően a törzs elpusztul. Gyors növekedése és pálmafára emlékeztető megjelenése azonban kárpótolja a kertészt.
A tápanyagokban gazdag földbe és méretes edénybe ültetett növény néhány hónap alatt képes embermagasra növekedni. Levelei akár asztallapnyi méretűek is lehetnek, és gyönyörű kettős spirális elrendeződésben bomlanak ki akár heti gyakorisággal. A gyors növekedésnek általában az ősz vet véget, amikor az éltető napsugarak egyre rövidebb ideig és egyre laposabban érik a növényeket. A trópusi fényárhoz szokott banán tavaszra elveszti levelei nagy részét, de sarjakat nevel a levélnyelekből álló, hengeres törzse körül. A következő nyár elején esedékes robbanásszerű növekedést gyakran csak ezek a sarjak élik meg.
A hatalmas levélfelületek miatt a banán gyakori és kiadós öntözést igényel, de a földjében pangó vizet nem szereti. Akár szabadban, akár a szobában a napsütötte helyeken érzi jól magát. Nyáron a kertben – akár kiültetve – fejlődik a legszebben. Az egészséges növényt nem veszélyeztetik sem kártevők, sem kórokozók.

(Barta)

A banán nevelése

  • A levelek csúcsából csöpögő víz nem jelez problémát. Különösen a levél csúcsának sérülése és öntözés után természetes jelenség.
  • A leveleken megjelenő szabálytalan, sötétebb mintázat és a fonák fehéres bevonata nem betegségre utal.
  • Az anyatő fejlődése szempontjából előnyös, ha a sarjakat minél kisebb állapotukban eltávolítjuk. Ehhez a törzs mellett éles késsel kell levágni a föld alatti, vaskos szárat.
  • A leveleket – különösen a szabadban tartott példányok esetében – a szél vékony szalagokra szaggatja. Ettől csak a növény megjelenése változik, a levél ezután is ugyanúgy képes betölteni funkcióját.
  • Az öreg levelek száradása természetes folyamat. Eltávolításuk esztétikai kérdés, van, akinek a csupasz, fényes zöld, hengeres törzs tetszik, és akad, akinek a szabályosan rendeződő, sötétbarna, pergamenszerű levelek alkotta emeletek.