Finom fánkok farsangra
Már Csokonai Vitéz Mihály a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon vitézi versezetében felidézi a hajdani farsangi bálok vidám hangulatát, nem csekély iróniával a pártában maradtakról. Ebben olvashatunk egyebek között a kráfliról, azaz a Krapfenről is, ami németül farsangi fánkot jelent. Mint annyi más édességet, ezt is az osztrák-német konyhából lestük el. Szenteljenek e munkás, ám annál finomabb csemegének egy borongós téli vasárnapot, meglátják, érdemes bíbelődni vele! A klasszikus farsangi fánk mellé két másik változatot ajánlunk az új ízek kedvéért.
Szalagos farsangi fánk
Ezúttal 6 személyre számítottuk ki a mennyiségeket, hiszen abból soha nincs baj, ha kicsit több fánk sül ki. Szitáljunk át 60 deka finomlisztet, így nemcsak levegőssé válik, hanem a kelt tésztáknál oly fontos szobahőmérsékletet is könnyedén eléri.
Ezután készítsük el a fánk, s egyúttal minden valamire való kelt tészta „lelkét”, a kovászt: egy mélyebb tálba töltött, langyos, 1 kiskanálnyi cukorral ízesített 1 deci tejbe morzsoljunk bele 3,5 deka élesztőt, 4 evőkanálnyi lisztet, majd 15 percig hagyjuk letakarva, hadd „érlelődjön”. Ezalatt éppen enyhén meglangyosíthatjuk a rumot, és feloldhatunk benne, kiskanállal kevergetve, 3 és fél evőkanálnyi cukrot.
A többi lisztet öntsük egy öblös, akár dagasztótálnak is beillő edénybe, és egy kis fészket mélyítsünk a közepébe. Ebbe üssünk 4 tojássárgáját, az eddigre kissé felhabosodott kovászt, 1 mokkáskanál sót, 1 citrom lereszelt héját és utoljára a kissé cukros rumot. Kezdjük keverni egy jókora fakanállal, dolgozzunk bele először 3 deci langyos tejet, majd apránként 7 deka megolvasztott vajat. A dagasztás 8-10 percig is eltarthat, mire a tészta meglágyul, és végre felhólyagosodik.
Konyharuhával fedjük le, langyos helyen, 45 perc alatt éppen kétszeresére megkel.
Ekkor gyengéden gyúrjuk át a tésztát, majd borítsuk ki enyhén megolajozott gyúródeszkára. Egyenletesen, másfél ujjnyi vastagságúra nyújtsuk ki, és szaggassuk ki nagy, kb. 8 centis átmérőjű, olajba mártott pogácsa-, illetve fánkszaggatóval – ha nincs ilyen, egy nagyobb pohár is megteszi. A leeső tésztából, összegyúrva, újabb fánkokat szaggathatunk. Sorakoztassuk valamennyit a lisztezett gyúródeszkára, borítsunk rá egy konyharuhát, és kelesszük még egy félóráig.
Amikor nekifogunk a fánksütésnek, a tészta egyik felét középen kissé nyomjuk be, ez kerüljön alulra a közepesen forró olajban. Sohase tegyünk 3-4 darabnál többet az edénybe, hadd legyen helyük terebélyesedni. Fedjük le a fánkokat, és kb. másfél percig így süssük az egyik felét. Utána emeljük le a fedőt, fordítsuk meg, és a másik felüket süssük, immár fedő nélkül, ugyancsak másfél percig. Így születik meg a fánk szalagja: a sütéskor keletkező gőz elillan, felmagasodnak a piruló fánkok, s lám csak, a derekukat világossárga öv veszi körül. Szalvétára szedve csöpögtessük le a frissen sült, pehelykönnyű süteményt, hintsük meg vaníliás porcukorral, és azon melegen, 1 kupica barackpálinkával hígított lekvárral kínáljuk.
A farsangi fánk nem tartozik a gyorsan elkészülő sütemények közé, mire a sütéssel végzünk, legalább két óra eltelik a kelesztésekkel együtt. Nem szeretnénk ünneprontók lenni, de az sem titok, hogy a jóféle lekváros fánk nem a fogyókúrás étkek közül való.
Többnyire úgy illik, hogy azt az italt ajánljuk hozzá, amelyet a készítésekor használtunk, mégis, a barackpálinka további kóstolgatása helyett jobb választás az édes fehérbor, talán a 14 Celsius-fokos, kétéves hárslevelű.
Túrófánk
Villával törjünk át 25 deka tehéntúrót, adjunk hozzá 3 tojássárgáját, 3 evőkanál kristálycukrot, majd jól keverjük ki. Ezután jól dolgozzuk össze 6 evőkanál finomliszttel, 1 mokkáskanálnyi szódabikarbónával és 1 csipetnyi sóval. A tojások fehérjét verjük fel kemény habbá, a vége felé apránként szórjunk bele 3 evőkanál cukrot, majd a habot lazán forgassuk bele a túrós masszába. Takarjuk le, és 30 percig pihentessük a hűtőszekrényben.
Ekkor egy olajos evőkanállal szaggassuk bele közepesen forró, bő olajba, és süssük oldalanként 2-2 percig. Ügyeljünk arra, hogy az olaj ne legyen túl forró, mert akkor a fánkok kívül megégnek, belül nyersek maradnak. Szalvétára szedve csöpögtessük le, tálaláskor hintsük meg vaníliás cukorral. Kínálhatunk mellé borhabot vagy csokoládéöntetet.
A borhabhoz félliternyi fehérborba dobjunk 1 darabka fahéjat, néhány szem szegfűszeget, 1 darabka citromhéjat. A fűszeres bort forraljuk fel, hűtsük langyosra, majd keverjünk ki 4 tojássárgáját 4 evőkanál kristálycukorral, egészen a kifehéredésig. Dolgozzunk bele apránként 1 csapott evőkanál finomlisztet. Szűrjük rá a bort, kevergetve. Tegyük vissza a tűzre, tovább keverve forraljuk fel. Ezalatt kellően besűrűsödik. A tojások fehérjét verjük habbá, és még azon forrón forgassuk a borba. Nyomban tálaljuk, nehogy összeessen. Az a legjobb, ha pont akkorra készül el, amikor a fánk is az asztalon van.
Sajtos fánk
Forraljunk fel egy lábasban 2 deci tejet 5 deka vajjal, és adjunk hozzá 8 deka reszelt sajtot. Sózzuk, 1-1 csipetnyi reszelt szerecsendióval és őrölt fekete borssal fűszerezzük. Amint a sajt elolvadt a forró tejben, folyamatosan keverve szórjunk bele 15 deka finomlisztet. Csak addig kavarjuk, amíg a massza elválik az edény falától, ekkor húzzuk le a tűzről, és 3 tojást egyenként, apránként dolgozzunk bele.
Ezután széles, magas falú serpenyőben hevítsünk közepesen forróra kb. 4 deci olajt. Az ízes masszából olajba mártott evőkanállal szaggassunk csinos kis fánkokat. Többször forgassuk meg, és 3-4 perc elteltével süssük aranybarnára. Szalvétára szedve csepegtessük le, és nyomban tálaljuk.
Kiegészítésképpen kínálhatunk mellé – a gyerekek nagyon szeretik – hideg, zöldfűszeres tejfölt és még egy halom reszelt sajtot. Ha felnőtteknek készítjük, behűtött, száraz, könnyű rosé vagy fehérbor illik hozzá, de forralt borral is kellemes.
Járay Mari