A kávézacc hasznai

Idős emberek körében gyakran találkoztam a jelenséggel, hogy a hagyományos kávéfőzőből kikerülő zaccot a nagyobb szobanövények cserepébe ürítették. Az eredmény egy gyorsan vastagodó réteg, amely nem beissza a locsolóvizet, hanem lepergeti azt. Sokáig nem gondoltam, hogy a módszernek igazolható eredményei vannak, még ha nem is ezzel az egészen közvetlen felhasználási eljárással.
A kávészemek megőrlésével keletkező anyag a pörkölés és a forró vizes átmosás után is jelentős mennyiségű tápanyagot tartalmaz. Kiemelkedő a nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma, de nyomelemekből is sokfélét találni benne. Ahhoz, hogy ez a növények számára értékes tápanyagegyüttes felvehető legyen, nem kell mást tenni, mint a keletkező zaccot – persze kihűlés után – a komposzthoz keverni. Ugyanígy használható a zacc a műtrágyákhoz, vagy közvetlenül a kerti növények köré szórva. A szobanövényeknél a legjobb átültetéskor kávézaccot keverni a friss földbe.
Folyékony műtrágyaként is használható, amennyiben az öntözővízhez keverjük, és hagyjuk néhány órát állni, hogy az értékes anyagok kioldódhassanak. Aztán elég ezzel a hideg és híg kávéval megöntözni a növényeket. Mivel a kávézacc jellemzően kis mennyiségekben keletkezik, megfontolandó a gyűjtése is. Ehhez érdemes kiszárítani a sötét, földszerű anyagot, és utána légmentesen záró dobozba tenni.
A kávészemek csersavtartalma részben a zaccban is megmarad, így alkalmas lehet a talaj javítására. Különösen azok a növények hálálják meg a zacckezelést, amelyek savanyú talajban fejlődnek jobban. Ugyanakkor ez a jellemző – túlzott koncentráció esetén – ellentétes hatást is kiválthat, s – lokálisan és időlegesen – elsavanyíthatja a kert vagy az edény talaját.
A műtrágyaként történő felhasználás mellett a kávézacc a növények védelmében is hatékony anyag lehet. A kertben például a dísznövények töve köré szétszórt zacc távol tartja a leveleket rágó csigákat, sőt – nagyobb mennyiségben szétszórva – a virágágyak porhanyós földjét előszeretettel használó macskákat is. Egyesek a levelek trágyázására és lemosására is ajánlják a kávézacc immár nem élelmezési céllal készített második oldatát.
A kávéfőzőben maradó kifőtt, morzsás üledéket nem kell szemétbe dobni, hiszen jó tulajdonságai a háztartás más területein is felhasználhatók. A száraz zacc például nedvszívó és szagtalanító képességű, ezért légáteresztő csomagolásban szekrénybe, más zárt terekbe lehet elhelyezni, ahol semlegesíti az esetleges nemkívánatos szagokat, és megelőzi a dohosodást, penészképződést. A rovarokat elriasztó hatását a házi kedvencek tulajdonosai értékelhetik, hiszen kemikáliák és drága szerek nélkül szabadíthatják meg őket például a kirándulásokról, vagy a sétáról hazahozott bolháktól.
A kávézacc mellett a tea kifőtt maradéka is hasonlóan használható. Talán nem olyan gazdag tápanyagokban, viszont a két anyag keveréke kiegyensúlyozottabb hatást érhet el. És a „tea-zacc” gyűjtéséhez sem kell más, mint egy teatojás, szálas tea és némi odafigyelés. A természetes anyagból készült filterek akár a komposztba is kerülhetnek, hiszen ott lassan lebomlanak. A fémkapoccsal rögzített címkéket azonban érdemes eltávolítani komposztálás előtt.
A modern kávézási szokások nem kedveznek a kávézacc keletkezésének. Az instant kávék és a kapszulás főzők terjedésével egyre kevesebb háztartásban főznek hagyományos kávét, pedig a fekete ital élvezetén kívül értékes és sokrétűen használható mellékterméket is nyer, aki nem veti meg a főzéssel járó fáradozást.

Barta István