A kerület XIX. századi festményeken

A hangulatos hegyvidéki tájak már a XIX. században ámulatba ejtették, megörökítésre ihlették a festőművészeket. Napjainkban is sokan választják témájuknak a XII. kerületet, például a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep alkotói évről évre megemlékeznek egy-egy munkájukkal az itteni tájakról.
Az 1800-as években a művészek más-más területét tették halhatatlanná kerületünknek: egyesek a Krisztinavárost, mások a Zugligetet, megint mások a Svábhegyet festették meg. A Krisztinavároshoz leginkább Alt Rudolf neve kapcsolható, aki a városrészt két irányból is ábrázolta. Az egyiken északkelet felől láthatjuk, háttérben a Gellért-heggyel, a másik – számunkra fontosabb – képen pedig délkeletről. Ennek előterében a Vérmező, hátterében pedig a Városmajor, a Svábhegy és a János-hegy látható. Ezek a festmények 1845-ben készültek.
Ugyanebben az időszakban festette meg Barabás Miklós a Városmajort, ami nem eshetett nehezére, hiszen szerette a környéket: a mai Városmajor utca 44. alatt vásárolt magának villát és szőlőt. Saját otthonát, illetve a városmajori park egyes részleteit is megjelenítette akvarelljein. Láthatjuk a beboltozatlan Ördög-árkot, vagy favágókat munka közben a Majorban.
Külön említést érdemelnek a veduták, azok a kisméretű, városokról vagy utcákról készített képek, amelyek illusztrációként szolgáltak könyvekhez, térképekhez. Ezekre szép példát találhatunk a neves térképész, Vasquez 1837-ben készített Buda-térképének keretében, amelyben a város különböző nevezetességeit jeleníti meg színes rajzokon. Helyet kapott köztük a Szépjuhászné és Zugliget is.
A Hegyvidékről a XIX. században készült látképek túlnyomó többségén a vadregényesnek számító Zugliget és környéke látható. Kitüntetőbb helyet kapott, mint a Rózsadomb, vagy a Gellért-hegy. A Zugliget festői közül a legnevesebbek közé Than Mór és Keleti Gusztáv tartozott, akik festményeiken a Svábhegyre is tettek kitérőt. Fáy Albert egy 1866-ban készült alkotásán a Budakeszi út mellett fekvő Kochmeister-villa környékét tárja elénk. A Brodszky Sándor által jegyzett ceruzarajzok a Fácán vendéglőt és környékét ábrázolják. Keleti az 1860-as években az Eötvös családnál dolgozott nevelőként, így volt alkalma megörökíteni az azóta már lebontott Eötvös-villát (amely a mai Eötvös út 10. szám alatt állt), de festett képet a Normafáról is.

B. A.A_kerulet_XIX._szazadi_festmenyeken