Szakrális fejedelem, trónus nélkül

Száz éve született Püski Sándor könyvkiadó. A népi mozgalom íróinak támogatójára farkasréti nyughelyénél, valamint a Testnevelési Egyetemen tartott konferencián emlékeztek családtagjai, barátai és tisztelői.

Szakralis_fejedelem_tronus_nelkulA Farkasréti temetőben lévő kopjafájánál emlékeztek Püski Sándorra születése századik évfordulóján. Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese kiemelte: Püski neve még életében fogalommá vált. A nehéz időkben a Püski család igazi menedék volt mindazok számára, akik lehetőségek nélkül maradtak itthon. „Püski Sándort hazájába és Istenbe vetett hite segítette minden cselekedetében” – jelentette ki az elnökhelyettes.
Somodi István, a Szárszó Baráti Kör elnöke arról beszélt, hogy Püski mindent megtett a népi mozgalom legjelesebb íróinak támogatásáért, műveik megjelentetéséért, ám az államhatalom nem nézte tétlenül törekvéseit: előbb kiadóját államosították, később hamis vádakkal bebörtönözték. Miután családjával 1970-ben emigrált az Egyesült Államokba, minden egyes dollárt arra fordított, hogy lehetőséget teremtsen a magyaroknak. Hazatérvén pedig „kicsiny összegyűjtött tőkéjét abba fektette bele, hogy a demokratikussá váló nemzetben a magyar irodalom végre tényleg elindulhasson felfelé” – hangzott el a megemlékezésen.
A temetői koszorúzást követően a Testnevelési Egyetem aulájában rendeztek konferenciát „Magyar gondolat – 100 éve született Püski Sándor” címmel. A programot Püski Sándor fia, Püski István nyitotta meg, aki hangsúlyozta, az édesapja által alapított kiadó szerzői a nemzet sorskérdéseire választ kereső, felelős magyar értelmiségiek. A Püski Kiadó ma is családi vállalkozás, az alapító fiai, unokái követik az apa-nagyapa példáját, mert úgy vélik, hogy az általa képviselt értékek nem változnak.
„Szakrális fejedelem, trónus nélkül” – így jellemezte Püski Sándort Kocsis István író, aki szerint kiadóként fáradhatatlanul küzdött a nemzet felemelkedéséért és az egészséges magyarságtudat helyreállításáért. Medvigy Endre irodalomkutató úgy fogalmazott, hogy „Sándor bácsinak” nemcsak olvasóközönsége, hanem népe is van – erre példa Püski Sándor szülővárosa, Békés, ahol szeretettel emlékeznek rá, egy évvel ezelőtt róla nevezték el a helyi könyvtárat. A konferencián előadást tartott Pozsgay Imre is, aki az állampárt kulturális minisztereként 1982-ben New Yorkban találkozott először a nagyra tartott könyvkiadóval.
A Püski Sándor által képviselt „harmadik utas” politikával, a népi mozgalommal, valamint az általa szervezett 1943-as első szárszói találkozó – a világháború utáni teendőket számba vevő programadó politikai tanácskozás – hatásaival több előadó (Balogh Gábor, Bíró Zoltán, Görömbei András, Kiss Gy. Csaba, Salamon Konrád, Somodi István) is foglalkozott. A legendás találkozó jelentőségét Somodi István foglalta össze találóan: szerinte ez az esemény a magyar társadalomnak egy olyan demonstrációja volt, amely hitet tett a demokrácia, a szabadság, a nemzeti függetlenség eszménye mellett, s bátorsággal, köntörfalazás nélkül tárta fel az ország problémáit és a változás igényét.

z.

Puski_SandorPüski Sándor 1911. február 4-én született Békésen. 1930-ban iratkozott be a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1935-ben avatták jogi doktorrá. 1938-ban nyitotta meg könyvesboltját. Egy évvel később alapította meg a Magyar Élet Könyvkiadót, amely főként népi írók műveinek megjelentetésével foglalkozott. A kiadót 1950-ben államosították, Püski Sándort pedig 1962-ben hamis vádakkal bebörtönözték, egy esztendő elteltével szabadult. 1966-ban kapott útlevelet, majd feleségével 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált. Kitelepülésük után kezdetleges körülmények között, a lakásukról terjesztettek. Később előadókörutakat szerveztek Magyarországról meghívott művészekkel. Püski 1974-ben vásárolta meg az igen elhanyagolt állapotban lévő Corvin nevű kis könyvesboltot New York magyar negyedében. A Püski-Corvin Magyar Könyvesház – amely néhány évvel később nagyobb helyre költözött – a Nyugaton élő magyarság szellemi központjává vált. 1975-ben hozták létre a Püski Kiadót, amely az egykori Magyar Élet szerzőgárdáján kívül az akkori Magyarországon politikai okokból közlési lehetőséghez nem jutó szerzők munkáit adta közre. Püski 1989-ben tért vissza Budapestre. A Krisztina körúton lévő könyvesháza a népi irodalom szellemi örököseinek gyűjtőhelyévé vált. Püski Sándor 98 éves korában, 2009. augusztus 2-án hunyt el.

 

Centenáriumi bélyeg

Centenariumi_belyegA Magyar Posta Zrt. alkalmi bélyeggel, borítékkal és bélyegzővel köszönti Püski Sándor születésének 100. évfordulóját. A centenáriumi évforduló alkalmából kiadott, Kara György tervezte, 270 forint névértékű bélyegen könyvek láthatók, amelyek gerincén Püski Sándor portréja tűnik elő. Az egyik kötet borítóján a Püski Kiadó emblémája és a „100 éve született Püski Sándor" felirat szerepel. Az alkalmi borítékon szintén könyvek sorakoznak, rajtuk a „Püski Sándor 1911–2009" felirat olvasható. Az alkalmi bélyegzőt a Püski Kiadó emblémájának stilizált rajza díszíti.