Szazhuszonot_eve_nyilt_meg_a_Mayer_Ferenc_fiuarvahaz2

Százhuszonöt éve nyílt meg a Mayer Ferenc Fiúárvaház

Pest első árvaháza, a Josephinum 1843-ban létesült a József nádor felgyógyulásának örömére létrehozott alapítványból. Itt mintegy 180 árváról gondoskodtak, vállalva iskoláztatásuk költségeit is. Hasonló intézetet képzelt el Mayer Ferenc tábornok, aki 1853-as végrendeletében jelentős összeget különített el egy budai fiúárvaház megalapítására és működtetésére. A közjogi, politikai viszonyok azonban nem kedveztek a kezdeményezésnek. A hagyatékot Buda városa kezelte, és csak a székesfőváros megalakulása után tértek vissza az árvaház létesítésének tervéhez, amely 125 esztendeje valósult meg.

Mayer Ferenc 1776. február 29-én Csehországban született, a Szudéta-vidéki Kaplitzban (ma: Kaplice), német polgári családban. Mérnöknek tanult, majd katonának állt, a napóleoni háborúk idején már századosi rangban szolgált, 1830-tól ezredesnek nevezték ki. Folyamatosan ívelt felfelé a pályája, 1836-tól vezérőrnagy és várerődítési igazgató volt Budán. 1844-ben vonult nyugalomba, altábornaggyá léptették elő, Buda városa pedig díszpolgárává választotta. A forradalmat Budán élte át.
1848 júliusában Hrabovszky János altábornagyot nevezték ki budai, azaz országos főhadparancsnokká, aki azonban csak szeptember 6-án tudott Péterváradról ideutazni. Ezért Mayer Ferenc egy időre újra szolgálatba állt, ő helyettesítette Hrabovszkyt. Az októberi-novemberi szakítást követően is beosztásban maradt, de nem követte a Debrecenbe menekülő kormányt, hanem január elején jelentkezett a fővárost elfoglaló Windischgrätznél, aki letartóztatta, és Bécsbe szállíttatta.
A császári hadbíróság 1849. június 28-án megfosztotta rangjától, szeptember 25-én nyugdíjától is. Csak 1852-től kapott némi kegydíjat. 1853. július 30-án írta meg végrendeletét, amelyben a rokonságról való gondoskodás mellett jelentős összeget hagyományozott egy budai fiúárvaház létesítésére. Mayer Ferenc 1857. szeptember 18-án hunyt el Budán, a Bécsi tér 89. alatti lakásában. A Kútvölgyi út melletti Vízivárosi polgári temetőben helyezték örök nyugalomra.
A főváros 1874-es költségvetésében már szerepel a Mayer-féle árvaház: mintegy 180 000 forint állt a felépítendő gyermekmenhely rendelkezésére. A telket a Városmajor szomszédságában jelölték ki. A látványos előkészületek ellenére egy évtizedet kellett várni, végül 1885-re készült el a főváros egyik legjobb levegőjű városrészében, a Krisztinavárosban. Az alagsorral, magasföldszinttel rendelkező, egyemeletes épület 698,4 négyzetméter területen húzódott, s ma is ugyanott áll, a Városmajor utca és a Csaba utca sarkán. Tágas udvara volt, és terjedelmes kertje, részben gyümölcsös, részben veteményes.
Egy évvel a felépülése után, 1886. szeptember 1-jén nyílt meg a Fővárosi Mayer-árvaház. Házi- és háztartási rendjét október 14-én, alapítványi okiratát pedig 1887. május 4-én fogadta el a főváros közgyűlése 184 995 forint 53 krajcár értékben – ennyi maradt az építkezés után a kamatokból és a további adományokból.
Az árvaház az első évben még 24, öt esztendő múltán már 74 árváról gondoskodott. Az alapító végakarata szerint kizárólag budai származású, teljes vagy félárva fiúgyermekeket vehettek fel, vallásfelekezetre és törvényes vagy törvénytelen születésre való tekintet nélkül. Általában 14 éves korukig maradhattak, kivéve, ha a továbbtanulásuk ezt szükségessé tette. Az árvaházban működő elemi iskolát elvégzők a szintén ott lévő tanműhelyekben megfelelő képzést kaptak. Az intézetnek sikeres zenekara is volt.Szazhuszonot_eve_nyilt_meg_a_Mayer_Ferenc_fiuarvahaz11905-ban Czike Imre lett az árvaház igazgatója. A háború, a forradalmak és Trianon átformálta a körülményeket. A pénz elértéktelenedése nagy áldozatot kívánt a fenntartó székesfővárosi tanácstól. Az árvák felvételi lehetőségét kiterjesztették a főváros egész területére. A növendékek látogathatták az elemi, a polgári, a reáliskolákat, a gimnáziumokat és a felsőkereskedelmi iskolákat, a tanító- és tanárképző intézeteket, továbbá a közgazdasági, a tudomány- vagy a műegyetemet is. Voltak tanoncnövendékek, akik teljes ellátásban részesültek. Az egykori lakók az évek folyamán hatékonyan támogatták hajdani intézetüket.
Az árvaházat 1929-től Réthy Tivadar irányította. A székesfőváros ebben az időszakban nyaralótelepeket létesített az árvaházi gyerekeknek a Balaton mellett, a fiúknak a Bélatelepen. A Mayer-féle árvaház 1940-ig 818 árvát nevelt fel. Növendékei számát 1941-ben 68-ról 100 főre emelték. Egy évvel később, amikor már Mosonyi Ferenc volt az igazgató, a háborús takarékossági intézkedések az intézetet is érintették, átmenetileg csökkentették a kenyérfejadagokat. Az ostrom alatt megsérült az épület.
Az árvaház nevét 1945-ben Táncsics Mihály Nevelőotthonra változtatták. 1947-ben még 59 növendéknek adott helyet, majd megszűnt. Épületében 1954-től általános iskola működött. 1968-ban újra felállították Mayer Ferenc – 1945-ben a pincébe száműzött – szobrát, Szécsi Antal szobrászművész alkotását. Az épületben 1997 szeptemberétől a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola működik.
Az alapító sírja a Vízivárosi temető felszámolását követően a Németvölgyi temetőbe (ma: Gesztenyés kert) került, majd amikor ezt a sírkertet is bezárták, a Kerepesi temetőben helyezték remélhetőleg immár végső nyugalomba. Sírja a 17/1. parcella 1. sorának 41. számú sírhelyén található.

Balázs Attila