Sikertortenet_a_mindennapos_testneveles

Sikertörténet a mindennapos testnevelés

Amikor két évvel ezelőtt az önkormányzat elindította a mindennapos testnevelést a kerületi fenntartású általános iskolák alsó tagozataiban, sokan úgy gondolták, nehezen lesz életképes a kezdeményezés. Ma már a kétkedők egy emberként támogatják a programot, amelynek jó híre a kormányig is eljutott.

Abban a szakértők és a laikusok is egyetértenek, hogy a rendszeres mozgás alapvetően meghatározza az életminőséget, segít megelőzni a betegségeket, ráadásul nem csupán a testet, hanem a szellemet is karbantartja. Egy egészséges társadalom megteremtéséhez nem kell mindenkiből versenyzőt faragni, csupán arra van szükség, hogy a sport, a testedzés a mindennapok természetes és megkérdőjelezhetetlen részévé váljon.
Sajnos ez ma még nincs így, még akkor sem, ha a sportolás egyébként vitathatatlanul az ember sajátja. Elég csak az óvodai évekre gondolni, amikor a gyerekek az állandó mozgással valójában a testüket edzik, alkalmassá teszik szervezetüket, izmaikat és agyukat a folyamatos tanulásra. Ennek az iskola alsó tagozatán valahogy vége szakad, és bár még évekig növésben maradnak, a sportra és a mozgásra – legalábbis intézményes keretek között – egyre kevesebb lehetőséget kapnak. Pedig éppen hat- és tízéves kor között lehet a legkönnyebben kialakítani a mindennapi mozgás igényét, ami aztán a gyerekek egész későbbi életét végigkíséri. Ezt ismerte fel a Hegyvidéki Önkormányzat, amikor két évvel ezelőtt, az országban elsőként, az alsósok számára kötelezővé tette a mindennapos testnevelést a saját fenntartású iskoláiban.
„Egy teljesen új úton indultunk el, ezért az önkormányzat képviselő-testülete úgy határozott, hogy a fokozatosságot szem előtt tartva a programot felmenő rendszerben vezeti be. Ez azt jelenti, hogy először csak az elsősök, aztán a másodikosok órarendjében, egészen negyedikig, minden évben újabb évfolyamnál jelenik meg a napi sportfoglalkozás” – magyarázza a rendszer lényegét Váczi János alpolgármester.
Bár mindegyik hegyvidéki iskola rendelkezik tornateremmel – az utóbbi évek egyik legfontosabb oktatási fejlesztése a Tamási Áron iskola ökotornacsarnokának felépítése volt –, az összes alsós napi megmozgatásához további beruházásokra van szükség. Ennek azonban jelentős forrásigénye van, ezért az önkormányzat elsősorban „kreatív megoldásokban” gondolkodik. A hegyvidéki adottságokat kihasználva igyekszik bevonni a programba a közeli parkokat, játszótereket, torna-, illetve fitneszszobává alakítják a használaton kívüli helyiségeket – ez történt nemrégiben a Virányos Általános Iskolában –, és szintúgy alternatívát jelenthet például az udvari sportpályák téli befedése buboréktetővel. Váczi János szerint mindez bőven megéri, hiszen a Hegyvidéki Önkormányzat az iskolai sport támogatását stratégiai feladatnak tekinti.
„Az egyébként gazdagnak tartott XII. kerületben is tudomásul kell vennünk, hogy sok gyerek kizárólag iskolai keretek között tud sportolni, egész egyszerűen azért, mert szüleik nem tudják megfizetni a különedzéseket. Egyebek között ez is az oka annak, hogy országosan ma a lakosság mindössze kilenc százaléka sportol hetente legalább kétszer harminc percet, ami rettenetesen alacsony szám” – szembesít a szomorú valósággal az alpolgármester. Mint mondja, az elmúlt húsz évben a hagyományos egyesületek leépítése hatalmas lyukat ütött a gyermek- és diáksportban, ezzel pedig az utánpótlásban.
Nem véletlen, hogy egy közelmúltban elvégzett reprezentatív felmérés szerint a kerületben élő családok 93 százaléka pozitívan értékelte a mindennapos testnevelés bevezetését. Váczi János szerint a kezdetekkor megfogalmazott remélt előnyöket a tudományos mérések is alátámasztják. „Felkértük az ELTE és a TF szakembereit, hogy mérjék fel és kövessék a részt vevő gyerekek szellemi és fizikai fejlődését – teszi hozzá az alpolgármester. – Az eredmény a legmerészebb álmainkat is felülmúlta! A két évfolyam tanulói más iskolák diákjaihoz képest gyorsabbak, ügyesebbek és erősebbek lettek, ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a koncentrálóképességük, könnyebben végigülik az órákat, ami jó hatással van a tanulmányi előmenetelükre. Legalább ennyire fontos, hogy a mindennapos testnevelés még jobban összekovácsolja az osztályközösségeket.”
Talán ez is közrejátszik abban, hogy a kormányzat nemrégiben országos szintre emelte a kezdeményezést, a 2012–13-as tanévtől kezdve a négy alsó osztályban, valamint ötödikben heti három délelőtti és két délutáni kötelező testnevelésórát tartanak. Addig is a Hegyvidéki Önkormányzat szívesen megosztja az érdeklődő településekkel mindazt a tudást, amit az elmúlt két év gyakorlata közben szerzett, hogy ezzel is könnyebbé tegye a program széles körű bevezetését. Ahogyan az alpolgármester fogalmazott, a hegyvidéki példa a bizonyítéka annak, hogy a mindennapos testnevelés bevezetéséhez leginkább szándék és elhivatottság szükségeltetik, a többi csak munka és szervezés kérdése.

mm.