Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
Sion-novendekek_az_Aranyban

Sion-növendékek az Aranyban

Minden évben visszajárnak egykori alma materükbe a Notre-Dame de Sion háború előtt érettségizett növendékek. Az 1954-ben Arany Jánosról elnevezett Meredek utcai iskolában tartott baráti találkozón és az ilyenkor szokásos szentmisén a legidősebb résztvevő 93 éves volt.

Hetvenegy évvel ezelőtt harminchat tanulóval nyitotta meg kapuit a Notre Dame de Sion Nővérek iskolája a Meredek utcában, a tanévkezdő ünnepségen Angelo Rotta pápai nuncius és Horthy Miklósné is részt vett. Nem ez volt az első oktatási intézménye a rendnek, Magyarországon korábban Pécsett, Zalaegerszegen és Temesváron alapítottak intézetet, és a világ nagyvárosaiban, köztük Prágában, Londonban és Bécsben is jelen voltak.
Budapesten először a Várhegy oldalában nyitottak egy többfokozatú iskolát, majd 1910-ben a Villányi útra, 1929-ben pedig a Sas-hegyre költöztek. A neobarokk épület és a neogótikus kápolna Szörényi-Reischl Gusztáv építészmérnök munkáját dicséri.
A korabeli Hivatalos Értesítőben így írtak a Sion nevelési elveiről: „A rendnek az erkölcsi és jellemnevelés mellett az a célja, hogy a magyar leányokat az idegen nyelvek alapos elsajátítására és az európai irodalmak megismerése által széles látókörű, de hazájukat mindenek fölött szerető nőkké nevelje.” Az előkelő intézetben ennek megfelelően kizárólag franciául vagy németül beszélhettek a tanulók, akik délután külön tandíj ellenében zongora- és társalgási órán vehettek részt, teniszeztek, rajzoltak, vagy éppen főzni tanultak. A vallásos neveléshez a vasárnapi diákmise is hozzátartozott. Fénykorában az iskola százhúsz bentlakó és mintegy kétszáz, úgynevezett „fél bentlakó” magas szintű oktatásáról gondoskodott.
Budapest ostromakor bombatalálat érte a város fölé magasodó épületet, ennek ellenére az iskolai férőhelyek általános szűkössége miatt kivételesen egy elkülönített szárnyban – bejáróként – fiúkat is felvettek. Az egyházi iskolák államosításakor, 1948-ban a Notre Dame de Sion Katolikus Leánygimnáziumot is bezárták, a rend tagjai egy évvel később elhagyták az országot. Az épületben 1954-ig az Oleg Kosevoj szovjet ösztöndíjas iskola működött, majd az Arany János Általános Iskola és Gimnázium vette át a helyét.
Az egykori Sion-növendékek az ötvenes évektől rendszeresen szerveznek találkozókat, az elmúlt évtizedben pedig már egykori iskolájukba is visszajárnak – mondta el a Hegyvidéknek Milcsinszky Éva, aki az európai tartományvezetőség tagjaként igyekszik összetartani a magyarországi közösséget. „Az épület hetvenéves születésnapján, 2001. május ötödikén több mint százan voltunk, az utóbbi esztendőkben azonban már egyre kevesebben tudnak eljönni, azért most is több mint húszan összegyűltünk. Nagy öröm, hogy egy kilencvenhárom éves iskolatársunk rendszeresen velünk van.” Milcsinszky Éva külön kiemelte, hogy idén első alkalommal az 1945-ben indult fiúosztályok képviselőivel eleveníthették fel a közös emlékeket.

mm.