Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez
Marad_a_Turul-szobor

Marad a Turul-szobor

Végleges fennmaradási engedélyt kap a második világháború áldozatainak emlékére állított hegyvidéki Turul-szobor – erről döntött az ügyben eljáró V. kerületi jegyző. Ezzel a határozattal egy közel hatéves jogi huzavonát sikerült lezárni.

Engedélyezte az V. kerületi jegyző mint eljáró hatóság a Turul-szobor fennmaradását, ezzel véget ért az évek óta tartó jogi ügy – tájékoztatta lapunkat dr. Váczi János. A kerület alpolgármestere szerint bebizonyosodott, hogy a szoborral kapcsolatos hercehurca egy „közigazgatási köntösbe bújtatott politikai támadás” volt, amivel Demszky Gábor próbált feszültséget szítani a Hegyvidéken, ám ez leginkább a világháborúban elesett emberek emlékéhez volt méltatlan.
A Turul-szobrot a második világháború XII. kerületi áldozatainak tiszteletére 2005-ben állította a Hegyvidéki Önkormányzat a Böszörményi út legelején. Bár a kerület megkapta a szükséges engedélyeket a talapzatépítéshez, és a szobrot pozitívan értékelte a főváros művészeti zsűrijeként működő Budapest Galéria, a fővárosi közgyűlés korábbi szocialista és szabad demokrata vezetése megvétózta a szoborállítást.
Az ügyben eljáró I. kerületi jegyző 2006-ban határozatban kötelezte a XII. kerületet, hogy fél éven belül bontsa el a turult, ez ellen azonban fellebbezett a Hegyvidéki Önkormányzat. A fővárosi közgyűlés időközben visszavonta a korábban érvényben lévő tiltó határozatát, és erre a megváltozott körülményre hivatkozva az I. kerületi jegyző később megadta a fennmaradási engedélyt. Ezután az egykori közigazgatási hivatal – jelenlegi nevén Budapest Főváros Kormányhivatala – elvette az ügyet az I. kerülettől, és a IX. kerülethez rendelte. Végül az V. kerületi jegyzőhöz került, aki júniusban engedélyezte a szobor fennmaradását.
Pokorni Zoltán polgármester kezdeményezésére tavaly nyáron az újonnan alakult Országgyűlés elfogadta, hogy a budapesti kerületek is saját maguk dönthessenek a közterületeiken felállítandó művészeti alkotásokról. Korábban ugyanis, míg a vidéki önkormányzatok kivétel nélkül önállóan határozhattak arról, milyen szobrok, emlékművek épüljenek náluk, addig Budapesten ez csak a fővárosi önkormányzat hozzájárulásával volt lehetséges.

z.