Ujjaszuletett_Jokai_Mor_tunderkertje

Újjászületett Jókai tündérkertje

Rózsákat, gyümölcsfákat, szőlőtöveket, valamint számtalan más őshonos növényt ültettek vissza Jókai Mór svábhegyi kertjébe – úgy, ahogyan az író egykor megálmodhatta. A történelmi kertet hetvenmillió forintból, európai uniós támogatással állították helyre.

Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg több mint kétholdas birtokát a Svábhegyen. Az író saját maga ültette, nevelte kertjének fáit. A kelet felé néző teraszokra szőlőt telepített, és olyan gondos gazda volt, hogy azokat a filoxérajárvány sem tudta elpusztítani. Nagyon kedvelte a gyümölcsfákat, csak körtéből hat-hét fajtát nevelt. Szeretett kertjéről így írt: „Ha egyszer valaki idejön, azt kérdeni, miért tudtam többet dolgozni nyáron, mint télen, mondjátok el neki, hogy ti is ott voltatok akkor. A szabad természet volt az én sokatírásomnak legfőbb, legmélyebb titka.”
Hogy a mai kert méltó legyen megálmodójához, a terület kezelője, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága a tulajdonosokkal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, illetve a Hegyvidéki Önkormányzattal együttműködve jelentős átalakításokat hajtott végre. Jókai „tündérkertjét” visszaidézendő gyümölcsfákat ültettek, rózsakertet és szőlőlugast alakítottak ki, felújították a szélfogó erdősávokat, eltávolították az agresszívan terjedő özönnövényeket. A Petőfi Irodalmi Múzeummal, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel összefogva Jókairól, illetve birtokának természeti értékeiről információs táblákat készítettek, a madarak védelmében pedig odúkat és itatókat helyeztek ki.
Az Európai Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, 100%-os támogatással megvalósuló fejlesztés teljes költsége mintegy hetvenmillió forint volt – mondta az elvégzett munkálatokat bemutató sajtótájékoztatón a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Rácz András bejelentette: a Duna-Ipoly Nemzeti Park, amelynek igazgatósága a Jókai-kert egyik épületében működik, megkapta vagyonkezelésbe az állami tulajdonban lévő területrészeket, amivel régi adósságot törlesztettek, hiszen az országban ez volt az egyetlen nemzeti park, amelynek központja nem saját kezelésben működött.
A felújított parkot a Hegyvidéki Önkormányzat nevében Pokorni Zoltán adta át, aki arra emlékeztetett: öt évvel ezelőtt, az előző kormány idején a Kincstári Vagyon Igazgatóság eladásra jelölte ki a Jókai-kertet, azonban a civil szervezetek és az önkormányzat közös tiltakozása meg tudta akadályozni az értékesítést. A polgármester örömtelinek nevezte, hogy sikerült megőrizni és az unió támogatásával rendbe hozni Jókai egykori birtokát, s reményét fejezte ki, hogy a rejtett, de szabadon látogatható kert valódi közparkként tud majd működni.
Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának vezetője felidézte, hogy a Költő utca 21. alatti Jókai-kert már 1975-ben természetvédelmi oltalom alá került, az első komolyabb rekonstrukció pedig 1978-ban történt. Mivel azóta a terület jelentős része elvadult, elhatározták, pályázatot nyújtanak be az eredeti környezet visszaállítására. Az igazgató kiemelte, hogy Jókai irodalmi emlékeivel már nemcsak az igazgatóság épületében kialakított kis emlékszobában, hanem a parkban is találkozhatunk, a kihelyezett információs táblákon a helyhez fűződő írásokból vett idézetek olvashatók.
Az író munkásságához kapcsolódóan rendezvények is várják az érdeklődőket a megújult kertben. Legközelebb június 25-én, amikor „Jókai kora – Jókai bora” címmel borkóstolóval egybekötött irodalomtörténeti estet rendez a Duna-Ipoly Nemzeti Park. A program 16-tól 19 óráig tart, a részvételi díj 1000 forint. (További információ Kővári Anitától kérhető a 06/30-663-4670 telefonszámon.)

z.