Száztíz éve született Árkay Bertalan
Árkay Bertalan több hegyvidéki épület tervezésében közreműködött, leghíresebb munkája talán a városmajori templom. A szakember, akinek az édesapja, Árkay Aladár is neves építész volt, a Városmajor utca 54. alatti villában született száztíz esztendeje, 1901. április 11-én.
„Az alma nem esett messze a fájától” – idézhetjük az ismert mondást Árkay Bertalan esetében, akinek az édesapja a nemzetközi hírű építész, Árkay Aladár volt. Nem meglepő tehát, hogy az ifjabbik Árkay, miután elvégezte a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemet, apja építészirodájában kezdett dolgozni. Ösztöndíjak segítségével Párizsban, majd Bécsben csiszolta tudását. Hazatérte után, 1937-ben a Szépirodalmi és Művészeti Akadémia a tagjai közé választotta, 1941-től pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsában tevékenykedett.
A két világháború között az egyik legtöbbet foglalkoztatott családiház-tervező volt. A Hegyvidéken az ő munkáit találjuk az 1927-ben épült Alma utca 11/c, illetve a Törökbálinti út 16/b–c alatt (1932), továbbá az Árnyas út 18.-ban és a Dániel út 9.-ben. Ezek mellett a fővárosban és vidéken is számos épület köszönhető neki, sokoldalúságára jellemző, hogy iskolákat, kórházat, erőművet és templomokat is megálmodott. A templomok tervezésekor sokszor Árkay Aladárral dolgozott együtt. Közösen kezdték el a mohácsi Fogadalmi templomot és a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplomot is, ám ezeket Aladár halála (1932) után Bertalan egyedül fejezte be.
A Jézus Szíve vasbeton szerkezetű, háromhajós csarnoktemplom, lapos tetejű, modern épület. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentelte fel 1933. június 4-én – ekkorra még nem készült el a díszítések egy része és a külső kőburkolat sem. Az 55 méter magas harangtorony, valamint az azt és a templomot összekötő árkádsor 1936-ban került a helyére. A belső teret Zala György, Aba-Novák Vilmos, Molnár-C. Pál, Pátzay Pál, Feszty Masa, Kovács Margit, Sztehlo Lili (Árkay Bertalan felesége) munkái díszítik. Az átadás évében, 1933-ban a templom mellé Árkay kis medencével ellátott emlékoszlopot állíttatott édesapja emlékére. A második világháborúban az épület bombatalálatot kapott, több kiemelkedő értékű művészeti alkotás is megsemmisült benne.
A háborút követően Árkay Bertalan főleg műemléki helyreállításokon dolgozott. Nevéhez fűződik a váci székesegyház altemplomának és a fővárosi Szépművészeti Múzeum épületének helyreállítása. 1949-től nyugdíjazásáig a Középülettervező Iroda dolgozója volt, 1956 után főként egyházi megbízásokat kapott. Nem szabad elfeledkezni festői munkásságáról sem: képei rangos külföldi tárlatokon vettek részt, meghívták őt Olaszországba és Franciaországba, sőt az 1936-os, brüsszeli világkiállításon is szerepelt.
A modern magyar építészet egyik megteremtője 1971. november 23-án hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, családja jelenleg is a Hegyvidéken él.
Balázs Attila