Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Új évezred, régi-új szerek

Minden tudatmódosító anyag úgy változtatja meg az embert, hogy a folyamatot nem lehet érdemben befolyásolni. Ez a drogok legnagyobb veszélye – hangzott el az Arany János iskolában megtartott felvilágosító előadáson. Dr. Zacher Gábor toxikológus a leggyakrabban előforduló szerek élettani hatásairól is beszélt.

A 18 éven aluli diákok fele már kipróbált valamilyen pszichoaktív szert. Szerencsére ezek döntő többsége pusztán alkalmi használat, és nem vezet feltétlenül függőséghez. Utóbbi a droggal való találkozás végkifejlete, és nem gyógyítható – hangsúlyozta dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai kórház klinikai toxikológiai osztályának főorvosa az Arany János iskolában megtartott előadásában. Azért jó hírrel is szolgált: bár a függőséget nem lehet megszüntetni, sok munkával elérhető az absztinencia.
Szinte nincs olyan ember, akinek ne lenne valamilyen függősége. Mint az előadó bevallotta, ő maga „csokoholista”, azaz csokoládéfüggő, ami bár nem tűnik akkora bajnak, a leszokás korántsem egyszerű, hiszen komoly elvonási tünetekkel jár. Létezik munka-, vásárlási, számítógép- és mobiltelefon-függőség, az utóbbi két altípust azonban a társadalom természetesnek érzékeli. Egy átlagos magyar fiatal napi három órát tölt a gép mellett.
Ennél mindenképpen sokkal nagyobb baj, hogy hétvégéken 350 ezren nyúlnak pszichoaktív anyagokhoz. A problémás szerezők száma 24 ezer, a függők 14 ezren vannak, ugyanakkor érdemi prevenció gyakorlatilag nincs. Ennek leginkább az az oka, hogy a mai szülőknek egyszerűen nincs tapasztalatuk a drogokkal, a kezelés megkezdését pedig nehezíti, hogy szinte lehetetlen ránézésre felismerni a tipikus használót. Szomorú adat: Magyarországon évente ötvenen halnak meg kábítószer-használat miatt, miközben a rendőrség ötezer eljárást indít droggal kapcsolatos bűncselekményekben.
Zacher Gábor úgy látja, hogy a szerhasználat elsősorban divat, illetve menekülés; ma a „hétperces” fiatalok világát éljük, naponta ennyi időt foglalkoznak a szülők gyerekükkel. A kamaszkori problémák megoldásának egyik menekülőútja pedig – a szülői támasz hiányában – akár a közös füvezés is lehet. Bármi is az ok, tudomásul kell venni, hogy a szerhasználat visszafordíthatatlanul megváltoztatja az embert, olyan hatásai vannak, amiket nem lehet közömbösíteni, vagy kontrollálni. „Aki kábítószerezik, vagy kipróbál valamilyen anyagot, többé nem lesz olyan ember, amilyen korábban volt” – fogalmazott a szakember.
Városi legenda, hogy a marihuána veszélytelen. Ez korántsem igaz, a hozzászokás valószínűsége ugyanis megegyezik az alkoholéval. A számok egyelőre még nem fedik egymást, a 800 ezer alkoholistára 250 ezer rendszeresen füvező jut. Tévhit, hogy a marihuána „könnyű drog”, a leszokás egyáltalán nem könnyű, a huzamosabb használat pedig súlyos kóreseteket okozhat.
Manapság népszerű pesti drognak számít a Gina, amely kis adagban izomtömeg-növelő, nagyobb dózisban „pörget”, aztán gyakorlatilag altatóvá válik. Előfordul, hogy lányok poharába csempészik, ugyanis hatására jelentősen megnő a befolyásolhatóság. Bár a mefedron január óta tiltott, szinte havonta jelennek meg új szerek a piacon. Néhány minimális változtatással ugyanis ezek a szintetikus drogok könnyen legálissá válnak.
A tudomány összesen több mint négyszáz biodrogot ismer, a toxikus gombák közül például az egyszerű trágyagomba tízezer éve végigkíséri az emberi történelmet, ahogyan a mesék kedves, piros kalapos, fehér pöttyös gombája is alkalmas a tudat módosítására. Zacher Gábor biztos abban, hogy a közeljövőben tovább emelkedik a droggal közelebbi kapcsolatba kerülők száma, azonban változatlanul igaz, hogy nem kötelező hozzányúlni a pszichoaktív szerekhez. Nincs is értelme, hiszen a használat nem jár semmilyen előnnyel, éppen ezért tudni kell nemet mondani. A szakember szerint ez a legegyszerűbb, egyúttal leghatékonyabb védekezés: nem kell hozzá más, mint egy perc gondolkodás a döntés meghozatala előtt.

Em.